| MEGNEVEZÉS: |
Ikon |
| KOR: |
18. század - 20. század eleje |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
fa, réz |
| TECHNIKA: |
domborított |
| MÉRET: |
magasság: 49.00 cm; szélesség: 42.00 cm;
egyéb méret(ek): 4 db kivehető tábla mérete: 16x40 cm |
| LEÍRÁS: |
A fatábla közepén Krisztus kereszten fémdomborműben, a kereszt alatt négy festett alak, Mária, szent asszonyok és János alakjai. Kereszttől balra Madonna a gyermekkel a hodigitria (útmutató) Istenszülő festett alakja a kereszttől jobbra pedig az orans vagyis imádkozó Istenszülő, mellkasán fénygyűrűben a gyermek Jézussal, karjait imádságra emeli.
Az alsó sávban, négy, csúcsívben záródó, egykor zománcozott tábla, négy-négy jelenettel Mária életéből. , Az ikon három fő részből áll: két fémikonból – egy nyolcágú keresztből, és egy négy darabos ún. zarándokikonból (tetraptychon) –, valamint az ezeket hordozó mélyített fatáblából, amelyre további ikonokat, a kereszt két oldalára egy-egy Istenszülő-ábrázolást festettek.
1. Kereszt: a sárgaréz-ötvözet darab hármas (másképpen nyolcágú) kereszt, ferde alsó szárral. Ikonográfiája megszokott: a felső szárban a megfeszített Fiút sirató, fölülről repülésben érkező két angyal között a Szentlélekre utaló galamb lebeg, felette az Atya „Seregek Ura”-ként jelenik meg felhők között, így teremtve meg az ábrázolás szentháromságos hangsúlyát. A kereszt két oldalán a szenvedés eszközei közül a lándzsa és a nádra tűzött szivacs, tövében Ádám koponyája látható. A felső rövidebb szár mellett két hatszárnyú kerub lebeg. Az egész keresztet domborított illetve mélyített egyházi szláv feliratok borítják (szentírási és liturgikus idézetek). Az öntött orosz fémkeresztek között ez a típus a 18. századtól kezdve terjedt el, datálása nem egyszerű, mert a 19. században is nagyon népszerű volt, az itt látható darab is inkább erre az időszakra tehető, de még a 20. század elején is készítették. (Vö. Gnutova, Svetlana – Ruzsa, György – Zotova, Elena: Prayers Locked in Bronze. Russian Metal Icons. Museum of Applied Arts 26 April – 10 July 2005. Budapest 2005, 90–93, kat. 175–178., 197–198, kat. 33–34. Az itt látható keszthez nagy hasonló: uo. 186, kat. 22.)
2. A négy darabból álló, eredendően egymásba hajtható úti ikon táblánként öt jelenetből áll. Balról jobbra haladva az első táblán felül a szamárhátíves részben a Keresztre feszítés, alatta az Örömhírvétel, mellette Jézus születése, alattuk az Istenszülő születése és Bevezetése a Templomba következik; a 2. táblán felül a Szentháromság, alatta Jézus bemutatása a templomban, Jézus megkeresztelkedése, Úrszínváltozás, és Jézus bevonulása Jeruzsálembe; a 3. táblán felül a Szent Kereszt felmagasztalása, alatta a Feltámadás és a Mennybemenetel, majd a Pünkösd és az Istenszülő elhunyta látható; a 4. tábla íves részében az Istenszülő dicsőítése („Próféták a magasból…”), alatta pedig négy híres orosz ikon bemutatása következik. A fémikon érdekessége, hogy az egyes jelenetek hátterét különböző színű (fehér, többféle kék és sárga) zománcozással töltötték ki. Ezzel rokon darabok a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében is vannak: az egyik ikonográfiailag teljesen egyezik, azonban a zománcozása nem többféle, hanem egyszínű kék (ltsz. 69.940.1), míg a másik darab egy jelenete különbözik (a Pünkösdöt az ószövetségi Szentháromság jeleníti meg) az itt láthatótól, azonban a háttérzománcozása egyező (ltsz. 70.22.1 ). Ezeknek az úti ikonoknak a datálása sem egyszerű: a 18. és a 19. század folyamán egyaránt készülhettek, esetünkben ez utóbbi tűnik valószínűnek. (További hazai köz- és magángyűjteményben lévő darabok, töredékek: Gnutova, Svetlana – Ruzsa, György – Zotova, Elena: Prayers Locked in Bronze. Russian Metal Icons. Museum of Applied Arts 26 April – 10 July 2005. Budapest 2005, 145, kat. 283–284, 199–203, kat. 35–43.)
3. A harmadik elem a fekvő téglalap alakú fatábla, amelybe a két fémikont a formájukhoz igazított mélyedésekben rögzítették. A fémkeresztet a Keresztre feszítésnél jelen lévő festett alakokkal egészítették ki: bal oldalon a fájdalmas Anya és Mária Magdolna, a jobb oldalon János evangélista és a százados szemléli az eseményeket. Elnevezésük a glóriákba írva olvasható. A kereszt két oldalán további két festett Istenszülő-ikon is helyet kapott: balra az ún. Szenvedő Istenszülő, míg jobbra az ún. „Szűz a Jellel” (Platytera). A fölső festett keretbe egyházi szláv megnevezésüket írták, ahogyan a Keresztre feszítés fölé is. A fatábla festéstechnikája, stílusa alapján 19. századi orosz munka.
|
| JELZÉS: |
|
|
|
|
|
|
