| MEGNEVEZÉS: |
A Szent István Társulat egykori székháza, Királyok terme falképei, 1873 |
| KOR: |
1873 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
|
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Királyok terme (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.)
A falképet befogadó ház 1871-ben épült, Ámon József (1843 – 1913) tervei alapján. Az épületben Rózsa Kálmán nyomdája működött, majd 1911-ben a Szent István Társulat vásárolta meg nyomdája, a Stephaneum Nyomda számára. Ezt 1949-ben egyesítették a szintén államosított Franklin Társulat nyomdájával, s a továbbiakban Franklin Nyomdaként működött. Az épületet 1963-ban jelentősen átalakították és bővítették. Ekkor vált önálló helyiséggé a ma Királyok Termeként emlegetett szoba is, mely addig az épület lépcsőházának teteje volt. További átalakításra 2000-ben, már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízásából került sor. Jelenleg itt működik a Jog- és Államtudományi Kar könyvtára. A könyvtár előteréből nyílik a Királyok Terme.
A Királyok termének falait és mennyezetét borítja a nagyszabású történelmi képsorozat. A terem oldalfalán egymás fölött három sorban, kazettás elrendezésben a magyar történelem jeles alakjai tűnnek fel: a népvándorlás korabeli vezérek, a fontosabb fejedelmek, uralkodók és hírességek - összesen 64 ovális mellkép a honfoglalástól az aradi vértanúkig. A sor itt megszakad: nincs utalás az 1867-es kiegyezésre sem. Az egyetlen külföldi arckép Abdul Med Zsid (1823-1861) török szultáné II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Sveidl (Schweidel) József aradi vértanú között; ő adott menedékjogot Kossuth Lajosnak és társainak a szabadságharc leverése után. A portrék mellett a magyar história nevezetes eseményei is helyet kaptak a teremben, a történelmi zsáner közkedvelt műfajában. A mennyezet közepén a hét honfoglaló vezér vérszerződését ábrázolja egy kör alakú, több mint 3 m átmérőjű kompozíció, majd ismét személyek ábrázolásai következnek. A bejárattól balra Balambér mitológiai alak, majd Attila egészalakos figurája látható. Az ajtó és az ablak közötti falfelületen, díszes konzolkő előtt egy fekvő oroszlán, a konzolkövön pedig a koronázási jelvények, fölöttük pedig két szárnyas géniusz a Szent Koronával ékesített Árpád-sávos címerpajzsot tartja. |
| JELZÉS: |
a Királyok termében a lábazati műmárvány keretelésen, Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelmek alatt: „Fest. Gaál La. 1873.” |
|
|
|
|
|
