| MEGNEVEZÉS: |
Kazinczy Ferenc autográf levele Beregszászi Pálhoz. (Kelt: Széphalom, 1815. július 15.) |
| KOR: |
1815. július 15., 1815. augusztus 28. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Széphalom |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): 3 p. |
| LEÍRÁS: |
Tartalma: 1815. július 15-i levelében Kazinczy megköszöni Beregszászi Nagy Pál (Nagymuzsaly, 1750 körül – Beregvégardó, 1828) neki küldött ajándékát, a filológiai értekezést, mely után rögvest a nyelvi kérdésekre tér rá. Megemlíti a professzornak, hogy addig nem tudta, kicsoda Baróti Szabó Dávid, illetve Pápay Sámuel, míg ő meg nem ismerette velük. Számos példát hoz nézetei alátámasztására, több szót igyekszik etimológiailag megmagyarázni. Megígéri a professzornak, hogy írásban fog válaszolni a "nyelvrontó-nyelvtanító" vitában. Biztosítja a professzort arról, hogy mély baráti érzések fűzik hozzá annak ellenére, hogy nézeteik nyelvi kérdésekben nem egyeznek. Kazinczy két ízben próbálta Pestre küldeni István nevű unokaöccse által a levelet. 1815. augusztus 28-i "utóiratában" utal arra, hogy unokaöccse tartozik a professzornak elmaradt fizetésével, minthogy annak András nevű fiát tanítja, de nem ért el semmit sem, mert unokaöccse neheztel, ha szóba hozza a dolgot. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A 2017 decemberében budapesti antikvár árverésen felbukkant levélre a gyűjtőkörileg illetékes országos közgyűjtemény, a szakvéleményt is készítő Országos Széchényi Könyvtár tett védési javaslatot. Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759 – Széphalom, 1831) autográf levele Beregszászi Nagy Pálhoz (Nagymuzsaly, 1750 körül – Beregvégardó, 1828) (kelt: Széphalom, 1815. július 15.) az 1815-ben kibontakozott nyelvészeti vita, az úgynevezett Penna-háború része, s annak legfontosabb, sarokponti dokumentuma. A vita, mely nyilvános fórumukon zajlott értekezések és recenziók formájában, a levelezésben teljesedett ki. Kazinczy kiemelt ellenfélnek tekintette Beregszászit, mert a volt sárospataki professzor színrelépésével a vitapozíciók regionális (dunántúli és debreceni) meghatározottsága kérdőjeleződött meg, illetve mivel a háttérben személyes vonatkozás is meghúzódott: Beregszászi Kazinczy unokaöccsének, Istvánnak András nevű fia házitanítója lett, s Beregszászi perrel fenyegette meg Kazinczy Istvánt az elmaradt fizettségek miatt. A levél holléte eddig ismeretlen volt, csak részleges másolatok, illetve átiratok (szövegváltozatok) voltak ismertek, melyek nem tartalmazták a teljes szöveget. A másolatok maguk is a nyelvújítás lenyomatai, s egyben annak konstruálói is. A levél páratlan mind a 19. század elejének magyar nyelvújítása, művelődéstörténete, mind az episztolairodalom tekintetében, melynek különleges reprezentánsa. Mivel a dokumentum mindkét nyelvújító életművében egyedülálló, fontos és többször hivatkozott forrás, ezért a magyar irodalomtörténet, nyelvészet és művelődéstörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan könyvtári forrása. |
|
|
|
|
|
