| MEGNEVEZÉS: |
Krisztus arc, 1751 |
| KOR: |
1751 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 121.50 cm; szélesség: 99.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: Szentháromság plébániatemplom, 7800 Siklós, Vajda János tér 4.
A siklósi templom bal oldali Segítőszentek mellékoltár oromképe, melyen egy sárga és egy piros leples lebegő angyal Krisztus bekeretezett mellképét tartja. Krisztus kék ruhát visel. Alul középen kis angyalfej látható. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2019 szeptemberében kiviteli engedélyezés során került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett Paulus Antonius Senser barokk festő életműkiállításra való kölcsönzésekor. A 18. századi eszéki majd pécsi festő életműve az elmúlt 10-15 év művészettörténeti kutatásának eredményeképp kezd körvonalazódni. Eddig azonosított életművének nagyobb része a határainkon túlra esik, Magyarországon eddig 16 művel tudták kapcsolatba hozni a nevét. Festői tanulmányairól nem sokat tudunk, de a források alapján ismert, hogy az 1740-es években Pécsett alakított ki műhelyt és ott dolgozott festőtársaival (Franciscus Antonius Witz, Erdély János), akikkel meghatározó emlékanyagot hoztak létre. Senser egyházi művek mellett portrékat is festett, műveit Pécsett több helyen, Máriagyűdön és Siklóson őrzik. Festészetére jellemzők az élénk színek, zsúfolt és mozgalmas kompozíciók, amelyek a képteret sokszor teljesen kitöltik. Figurái élettel teliek, érzelemgazdagok, gyakran jelenít meg tájrészletet vagy legendajelenetet háttérként. Siklóson a Batthyány-kegyuraság alatt álló középkori templom bal mellékkápolnájának oltárát a Tizennégy segítőszent tiszteletére emelték, az oltárképet és annak oromképét, melyen Krisztus Arc látható, Senser festette 1751-ben. Az oltár óvó-védelmező-segítő tematikáját az oromképen látható Krisztus képmása teszi teljessé, amelyet védőpajzsként tiszteltek és körmenetben hordoztak. Ezt az oromképet stílushasonlóság alapján sikerült Senser nevéhez kötni. A jó színvonalon megfestett mű a későbarokk magyarországi művészet kisszámú, ismert alkotóhoz köthető festészeti alkotásai közé tartozik. Az oromkép értékét növeli, hogy a hozzá tartozó oltárképpel együtt a plébániatemplom eredeti berendezéséhez tartozik. Senser a magyarországi késő barokk egyházi művészet egyik jelentős alakja, oltárképének művészet- és helytörténeti szerepe és a műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotása. |
|
|
|
|
|
