| MEGNEVEZÉS: |
Segítőszentek oltárkép |
| KOR: |
1751 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 242.50 cm; szélesség: 137.50 cm |
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: Szentháromság plébániatemplom, 7800 Siklós, Vajda János tér 4.
A felül tört ívvel záródó bal oldali mellékoltárkép szinte teljes felületét betölti a 3 sorban ábrázolt szentek felhőn ülő csoportja. A festményen nem a középkorban meghatározott 14 segítőszent szerepel, közöttük megjelennek a ferencesek és a jezsuiták képviselői is. Fent középen Szűz Mária ül, ölében a gyermek Jézussal. Mária fejét csillagkoszorú és angyalfejecskék csoportja övezi. Mellettük jobbra Páduai Szent Antal térdepel, s a kis Jézus lábát érinti, aki kezével a szent arcát simítja. Mellette Assisi Szent Ferenc és Loyolai Szent Ignác. Máriától balra Szent Borbála és Szent Apollónia. A Szűzanya alatt a pestis elleni védőszentek csoportja: Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Neri Szent Fülöp. A második sorban balról: Borromei Szent Károly, Szent Donát, Szent Flórián és Szent Vendel. Alul balra két ferences barát térdel, középen két kis gyermek angyal kettős keresztet tart. A kép alsó sávjában egy város látképe látható. Sajátor variánsát képviseli a kép a barokkban kedvelt patrocíniumnak. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2019 szeptemberében kiviteli engedélyezés során került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett Paulus Antonius Senser barokk festő életműkiállításra való kölcsönzésekor. A 18. századi eszéki majd pécsi festő életműve az elmúlt 10-15 év művészettörténeti kutatásának eredményeképp kezd körvonalazódni. Eddig azonosított életművének nagyobb része a határainkon túlra esik, Magyarországon eddig 16 művel tudták kapcsolatba hozni a nevét. Festői tanulmányairól nem sokat tudunk, de a források alapján ismert, hogy az 1740-es években Pécsett alakított ki műhelyt és ott dolgozott festőtársaival (Franciscus Antonius Witz, Erdély János), akikkel meghatározó emlékanyagot hoztak létre. Senser egyházi művek mellett portrékat is festett, műveit Pécsett több helyen, Máriagyűdön és Siklóson őrzik. Festészetére jellemzők az élénk színek, zsúfolt és mozgalmas kompozíciók, amelyek a képteret sokszor teljesen kitöltik. Figurái élettel teliek, érzelemgazdagok, gyakran jelenít meg tájrészletet vagy legendajelenetet háttérként. Siklóson a Batthyány-kegyuraság alatt álló középkori templom bal mellékkápolnájának oltárát 1751-ben állították, melynek oltárképére Senser a Tizennégy segítőszentet festette. Azonban az ábrázolás nem tipikus, a szentek között megjelennek ferencesek és jezsuiták képviselői is. Az oltár óvó-védelmező-segítő tematikáját az oromképen látható Krisztus képmás teszi teljessé. Sajátos variánsát képviseli a kép a főként a barokkban kedvelt patrocíniumnak. Ezt a mellékoltárképet stílushasonlóság alapján sikerült Senser nevéhez kötni, jellegzetes színei, motívumai, a kép felépítése és a zsúfolt kompozíció itt is megjelenik. A jó színvonalon megfestett mű a későbarokk magyarországi művészet kisszámú, ismert alkotóhoz köthető festészeti alkotásai közé tartozik. Az oltárkép értékét növeli, hogy párdarabjaival együtt a plébániatemplom eredeti berendezéséhez tartozik. Senser a magyarországi késő barokk egyházi művészet egyik jelentős alakja, oltárképének művészet- és helytörténeti szerepe és a műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotása. |
|
|
|
|
|
