MEGNEVEZÉS: |
Páduai Szent Antal mellékoltárkép, 1753 |
KOR: |
1753
|
KELETKEZÉS HELYE: |
|
ANYAG: |
vászon |
TECHNIKA: |
olaj |
MÉRET: |
magasság: 191.00 cm; szélesség: 119.50 cm |
LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is megtekinthető őrzési helye: Szentháromság plébániatemplom, 7800 Siklós, Vajda János tér 4.
A második jobboldali mellékoltár félköríves záródású Paduai Szent Antal oltárképe. Középen a szent áll, fején tonzűrát visel, ruházata barna szerzetesi ruha, derekán többször csomózott kötélövvel, melynek vége lelóg a földre. Jobbját áldásra emeli, bal karja alatt piros kötésű könyvet tart, kezében fehér liliomot. A felhős égen sok gyermekangyal lebeg, kettő a szent fejére virágkoszorút emel. A háttérben városkép látható Szent Antal legendájából vett két jelenettel (Szamárcsoda, Szent Antal a halaknak prédikál). A kép jobb alsó sarkában egy kis keretben a donátorok térdeplő, imádkozó alakja látszik. Az adományozó nemesi házaspár díszmagyar ruhát visel. |
JELZÉS: |
|
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2019 szeptemberében kiviteli engedélyezés során került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett Paulus Antonius Senser barokk festő életműkiállításra való kölcsönzésekor. A 18. századi eszéki majd pécsi festő életműve az elmúlt 10-15 év művészettörténeti kutatásának eredményeképp kezd körvonalazódni. Eddig azonosított életművének nagyobb része a határainkon túlra esik, Magyarországon eddig 16 művel tudták kapcsolatba hozni a nevét. Festői tanulmányairól nem sokat tudunk, de a források alapján ismert, hogy az 1740-es években Pécsett alakított ki műhelyt és ott dolgozott festőtársaival (Franciscus Antonius Witz, Erdély János), akikkel meghatározó emlékanyagot hoztak létre. Senser egyházi művek mellett portrékat is festett, műveit Pécsett több helyen, Máriagyűdön és Siklóson őrzik. Festészetére jellemzők az élénk színek, zsúfolt és mozgalmas kompozíciók, amelyek a képteret sokszor teljesen kitöltik. Figurái élettel teliek, érzelemgazdagok, gyakran jelenít meg tájrészletet vagy legendajelenetet háttérként. Siklóson a Batthyány-kegyuraság alatt álló középkori templom főhajójának jobb oldali második mellékoltárnak képét Páduai Szent Antal tiszteletére festette Senser 1753 körül. Ezt a mellékoltárképet stílushasonlóság alapján sikerült Senser nevéhez kötni, jellegzetes színei, motívumai, a kép felépítése és a kompozíció alapján. Ilyen például a háttérben megfestett két jelenet Szent Antal legendájából. A kép érdekessége votiv jellege. A jobb alsó sarokban egy külön keretben megfestésre került a díszmagyar ruházatban térdepelő adományozó házaspár, valószínűleg Siklós kegyurai. A jó színvonalon megfestett mű a későbarokk magyarországi művészet kisszámú, ismert alkotóhoz köthető festészeti alkotásai közé tartozik. Az oltárkép értékét növeli, hogy párdarabjaival együtt a plébániatemplom eredeti berendezéséhez tartozik. Senser a magyarországi késő barokk egyházi művészet egyik jelentős alakja, oltárképének művészet- és helytörténeti szerepe és a műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotása. |
|
|
|
|
|