| MEGNEVEZÉS: |
Csodálatos kenyérszaporítás (a pécsi szeminárium egykori lunetta-képe), 1746-1747 |
| KOR: |
1746-1747 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 300.00 cm; szélesség: 650.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A gróf Berényi Zsigmond (1694 – 1748) pécsi püspök által építtetett szemináriumi épület ebédlője számára, Fodor István (1706 – 1766) kanonok megbízásából készült nagy méretű sokalakos lunettakép. A teret illizionisztikus ábrázolásmód jellemzi. Az égen puttók mondatszalagot tartanak. Messzire nyúló dombos, erdős tájban hatalmas embertömeg gyülekezik. A kép középterében látható kenyérszaporítás jelenete, középen ül Krisztus, jobb karját áldásra emeli balját a felé nyújtott kenyerekre teszi, körülötte a tanítványai. Két oldalt egy-egy fa áll, amelyeknek tövében lő/álló hallgatóság Krisztust figyeli. A kép jobb alsó sarkában térdeplő bajuszos a képből kitekintő figura a festő önarcképe egy írótáblát tart, melynek szövege: "Reverendissimus Dnus Stephanus Fodor Chatedralis Ecclesiae Quinque Ecclesiensis Canonicus Seminarii S. Pauli Apostoli Praefectus fieri Curavit." |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2019 szeptemberében kiviteli engedélyezés során került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett Paulus Antonius Senser barokk festő életműkiállításra való kölcsönzésekor. A 18. századi eszéki majd pécsi festő életműve az elmúlt 10-15 év művészettörténeti kutatásának eredményeképp kezd körvonalazódni. Eddig azonosított életművének nagyobb része a határainkon túlra esik, Magyarországon eddig 16 művel tudták kapcsolatba hozni a nevét. Festői tanulmányairól nem sokat tudunk, de a források alapján ismert, hogy az 1740-es években Pécsett alakított ki műhelyt és ott dolgozott festőtársaival (Franciscus Antonius Witz, Erdély János), akikkel meghatározó emlékanyagot hoztak létre. Senser egyházi művek mellett portrékat is festett, műveit Pécsett több helyen, Máriagyűdön és Siklóson őrzik. Festészetére jellemzők az élénk színek, zsúfolt és mozgalmas kompozíciók, amelyek a képteret sokszor teljesen kitöltik. Figurái élettel teliek, érzelemgazdagok, gyakran jelenít meg tájrészletet vagy legendajelenetet háttérként. A Csodálatos kenyérszaporítás hatalmas méretű képét Senser 1746-1747 körül festette a pécsi papi szeminárium ebédlője számára Fodor István kanonok megrendelésére. Ez a nagyszabású sokalakos festmény az életmű kulcsfontosságú alkotása, melyen a festő saját arcképét is megörökítette. Jelentősége abban áll, hogy adattal igazolhatóan neki attribuálható, így a festő fennmaradt hiteles műveinek egyike, mely összehasonlításra alkalmas és segítséget nyújt a további kutatásokhoz. A jó színvonalon megfestett mű a későbarokk magyarországi művészet kisszámú, ismert alkotóhoz köthető festészeti alkotásai közé tartozik. Értékét növeli, hogy Senser grandiózus festménye egyike az alkotó kevés Magyarországon fennmaradt művének, mely a pécsi püspöki szeminárium eredeti berendezéséhez tartozik. Senser a magyarországi késő barokk egyházi művészet egyik jelentős alakja, festményének művészet- és helytörténeti szerepe és műemlék épülethez fűződő kapcsolata miatt kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotásának kell tekintsük. |
|
|
|
|
|
