| szerkesztő: Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977);író: Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977);illusztrátor: Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977);kiadó: Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977);nyomda: Diamanster nyomda (Bánffyhunyad);könyvkötő: Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) (?) |
| MEGNEVEZÉS: |
Kalotaszeg. I. évfolyam (1912), 1-12. szám, egybekötve |
| KOR: |
1912 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Sztána (Bánffyhunyad) |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
félbőr kötés, nyomtatott, ceruza, kézírás |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
Képes hetilap, 12 szám: a rövid életű lap teljes sorozata. Politikai, néprajzi, irodalmi cikkek, gazdasági tanácsok. A rajzok, lapvégi díszítések szecessziós és népi stílusúak, melyeket Kós Károly készített. Több cikkben ceruzás megjegyzések és jelölések, ezek valószínűleg Kós Károlytól származnak. Korabeli félbőr kötése feltehetően szintén Kós Károly munkája. Az eredeti, illusztrált borítók belekötve. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A 2015 júniusában budapesti antikvárium árverésén felbukkant, Kalotaszeg. I. évfolyam (1912), 1-12. szám, egybekötve című dokumentumra a műtárgyfelügyeletnél az Országos Széchényi Könyvtár tett védési javaslatot. A Kós Károly által szerkesztett Kalotaszeg című folyóirat egyike a magyar folyóirat történelemben izgalmas vonulatot képező egyszemélyes lapoknak. A folyóirat mindössze 12 számot élt meg. Ennek oka az lehetett, hogy Kós Károly hetente jelentette meg, bár a tartalom negyedéves kiadást igényelt volna, illetve hogy ekkor Kós Károly Kispestre költözött egy időre, hogy részt vegyen a Wekerle-telep megtervezésében, felépítésében. Ezek után a Kalotaszeg beleolvadt az Erdélyi Lapokba, melyet Bánffy Miklós szerkesztett. A kiadvány a politikai, néprajzi és irodalmi cikkek mellett gazdasági tanácsokat is megfogalmaz az olvasó számára, aki leginkább földműves, vagy vidéken élő agrárértelmiségi, de lehetett a városi vállalkozók szerény polgári rétege is. A Kalotaszeg jóval a trianoni határok meghúzása előtt az önálló erdélyi szellemiség, vagy más szavakkal az ”erdélyi lélek” létjogosultsága mellett tört lándzsát. Bár a transzilvanismus eszméjével több folyóirat is foglalkozott, az úttörő ebben mégis Kós Károly volt. A folyóirat repertóriuma már 1994-ben elkészült, ugyan érdemben nehezítette az a körülmény, hogy egyetlen hazai közgyűjteményben sem lelhető fel a teljes sorozat. A bibliofil ritkaságnak tekinthető kiadványnak az erdélyi magyar tudományosság és szellemtörténet jeles teljesítményei között van a helye. A Kalotaszeg – feltehetően Kós Károly hagyatékából származó – egybekötött teljes sorozata az önálló erdélyi szellemiség létjogosultságát, a transzilvanizmus eszméjét hirdetve az erdélyi magyar tudományosságra és szellemi életre vonatkozó, egyedülálló, bibliofil értékkel is bíró forrás, a magyar és egyetemes kultúr-, szellem és sajtótörténet, és ezen keresztül a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan könyvtári dokumentuma. |
|
|
|
|
|
