| MEGNEVEZÉS: |
Kossuth Lajos és Irányi Dániel távirata (2 db) |
| KOR: |
1869, 1869. január - február |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
A védett tárgyegyüttes elemei:
1) Kossuth Lajos távirata, melynek címzettje "Református Tanitó Mohács Ungheria". Kelt: Torino, 1869. január 20. 1 oldal, a Magyarországi Német Ausztriai Távirászati Egylet fejléces papírján, megkímélt állapotban;
2) Irányi Dániel távirata "Székely Református lelkésznek" Mohácsra. Kelt: 1869. február 3. 1 oldal, a Magyarországi Német Ausztriai Távirászati Egylet fejléces papírján, megkímélt állapotban. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A 2015 decemberében budapesti antikvárium árverésén felbukkant, Kossuth Lajos és Irányi Dániel távirata (2 db) című tárgyegyüttesre a műtárgyfelügyeletnél a Magyar Nemzeti Levéltár tett védési javaslatot. Kossuth Lajos kézzel írt, aláírt távirata a mohácsi tanítónak „Református tanító, Mohács Ungheria. Nem tehetem okaim első januári levelemben válasszák Dietrich Ignáczot Pécsről, vagy tanácskozzanak Irányival.” szöveggel, valamint Irányi Dániel ugyancsak kézzel írt, aláírt „Székely református lelkésznek Mohácson, Dietrich Ignáczot, s ha ez már máshol fellépett, akkor Henszlmann Imre akadémikust ajánljuk bővebben levélben.” szövegű távirata az első parlamenti választási harcokkal függ össze. A Kiegyezést az 1865-ös választásokon megalakult Országgyűlés szentesítette, melynek mandátuma 1868-ig szólt. Az új választásokra 1869. március 9-13. között került sor. A választást megelőző harcokban a két nagy politikai formáció, a Felirati és a Határozati Párt szerepe ismertebb, hiszen ezek küzdelme alakította az országos politikát, azonban a Határozati Pártban lévő, alapvetően Kossuth politikáját támogató csoport, mely a választások után, 1868 áprilisában Szélsőbal Párt néven önállósult, szintén nagy társadalmi támogatást élvezett. Kossuth távirata válasz a mohácsi választókerület tíz prominens személye által aláírt – és a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményében megőrzött – felkérésre, melyben a körzet országgyűlési képviselői tisztjére kérték fel. Az a tény, hogy a mohácsi kerületben Kossuth-ot akarták indítani, természetesen önmagában is a Kiegyezéssel szembeni állásfoglalással ért fel. Ezek után az sem volt meglepő, hogy az emigrációból hazatért Irányi Dániel, aki 1869-ben a Szélsőbal Párt elnöke volt, Henszlmann Imre indítását javasolta, aki a képviselői posztot el is nyerte. Kossuth Lajos és Irányi Dániel távirata (2 db) című dokumentumok, melyek a Kiegyezést követő első, 1869. évi parlamenti választásokat megelőző politikai harcokkal, és a képviselőjelöltek állításával összefüggő, más forrásból nem megismerhető, hiánypótló, a közgyűjteményi tárgyállományt kiegészítő és összetartozó források, a magyar történelem, a politikatörténet, párttörténet és Mohács története szempontjából kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári iratok. |
|
|
|
|
|
