| MEGNEVEZÉS: |
Kádár János aláírt levele Vas Zoltánhoz. (Kelt: Budapest, 1961. december 7.) |
| KOR: |
1961. december 7. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Budapest |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
gépelt, kézírás |
| MÉRET: |
terjedelem: 2.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága fejléces papírján. Dühös, személyes hangú levél Vas Zoltán (Budapest, 1903 – Budapest, 1983) – ekkor már a szűk pártvezetésen kívül került – politikus viselt dolgairól. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Kádár János aláírt levele Vas Zoltánhoz (Kelt: Budapest, 1961. december 7.) irat 2017 novemberében rendezett budapesti árverésen került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, ahol a Magyar Nemzeti Levéltár tett védési javaslatot. Az irat szerint Kádár János csodálkozva olvasta Vas Zoltán 1961. november 13-án kelt levelét, mivel az abban szereplő ügy (szovjet állampolgárok előtt szidalmazta a Szovjetuniót) okozója a címzett maga volt. A küldött levélben Kádár szerint Vas kiforgat mindent, amire a XXII. Kongresszus alapján nincs felhatalmazása. A szemére hányja, hogy nem elvhű, hiszen 1956 tavaszán Farkas Mihállyal, és ezen keresztül a Rákosi-klikkel akarta kibékíteni Kádárt, majd 1956 nyarán megüzente az újjászerveződő Politikai Bizottságnak, hogy vagy ő is belekerül a testületbe, vagy harcolni fog ellene, végül teljes erővel Nagy Imre mellett állt, akivel együtt ment 1956. november 4-én a jugoszláv követségre. Mindent összevéve ez nem elvhű politika. Végül Kádár leszögezi, hogy Vas Zoltánt régen a barátjának tartotta, de most már csak egy ember a számára, akit ismer. A levél jól tükrözi Vas és Kádár feszült viszonyát. Kádár, bár több szempontból is kifogásolja Vas elvtelenségét, hivatalos levéltől teljesen szokatlan módon személyes hangvételre vált. Kádár kétszer is hivatkozik levelében a XXII. Kongresszusra, mely az SZKP Kongresszusa volt, s melyet 1961. október 17-31. között tartottak meg. A levélből nyilvánvaló, hogy Kádár nem akart ügyet csinálni Vas viselkedéséből (nagy valószínűséggel egy átlagos állampolgár nem részesült volna ilyen kedvező eljárásban), hiszen ekkor még az 56-os ítéletek 1963-as általános amnesztiája előtt vagyunk. A Vas Zoltánnak küldendő levélről Kádár tájékoztatta a Politikai Bizottságot az 1961. november 2-i ülés 10. napirendi pontjaként. A levél fogalmazványát nem lehet fellelni az MSZMP Titkárság iratanyagában, és a címzett Vas Zoltán iratai sem kerültek levéltárba. A levél a magyar és egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, a 20. századi magyar történelem két meghatározó alakjáról, személyes kapcsolatukról, a kádári konszolidáció időszakáról szóló hiánypótló, kiemelkedő jelentőségű, publikálatlan levéltári forrása. |
|
|
|
|
|
