MEGNEVEZÉS: |
I. Ferenc József saját kezűleg aláírt levele Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternek, "Kedves Jankovich!" megszólítással. (Kelt: Bécs, 1916. május 6.) |
KOR: |
1916. május 6. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
ANYAG: |
papír |
TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
MÉRET: |
magasság: 28.50 cm; szélesség: 21.40 cm; terjedelem: 4.00 oldal |
LEÍRÁS: |
Tartalma: Értesíti a budai várplébánia udvari plébánia rangra emeléséről, és egyben a budapesti udvari és várplébánost a Szent Jobb őrévé és később apátjává teszi, valamint megállapítja joghatóságukat. Jankovich Béla két nappal későbbi aláírásával. |
JELZÉS: |
|
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A 2016 novemberében budapesti antikvárium árverésén felbukkant, I. Ferenc József saját kezűleg aláírt levele Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternek, "Kedves Jankovich!" megszólítással. (Kelt: Bécs, 1916. május 6.) című levélre a műtárgyfelügyeltnél a Magyar Nemzeti Levéltár tett védési javaslatot. A levélben Ferenc József tudatja Jankovich Bélával, hogy a budai várban lévő katolikus plébániának magyar királyi udvari plébánia címet kíván adományozni a következő feltételekkel. A plébánia papjai udvari alkalmazottak, akiket a főudvarmester terjeszt elő a prímás és a vallás- és közoktatásügyi miniszter meghallgatása után, de a mindenkori uralkodó nevezi ki őket. A plébános és a káplánok császári és udvari plébános, illetve udvari káplán címet viselnek. A templomi szolgák és lelkészek az udvartartáshoz tartoznak, azok ugyanolyan illetményben részesülnek, mint az udvarhoz tartozó személyek. A mindenkori plébános legyen a Szent Jobb őre, valamint a Szentjobbi Apátság üresedése után annak címzetes apátja lesz. A címzetes apátsági jövedelemből származó bevételt a vallásalapba kell fizetni, ahonnan évi 30 000 Ft jövedelmet kap a plébános azzal a megkötéssel, hogy ebből kell biztosítania az udvari- és várplébánia összes alkalmazottjának illetményét. A megmaradó rész a személyes jövedelme. A várplébánia joghatósága alá tartozik az uralkodó pár és gyermekeik, amennyiben a Szent Korona országainak területén tartózkodnak, továbbá a főhercegek és főhercegnők, valamint ezek udvartarása, de csak abban az esetben, ha a budai várban laknak. A levél a budavári palotaegyütteshez tartozó Zsigmond-kápolna egyházi jogállásáról szolgáltat adalékokat. A várkápolnát 1900-tól Szent István magyar királyról nevezett plébániának, de Királyi Várkápolnának, Vártemplomnak, Udvari Templomnak, Magyar Királyi és Udvari Vár-Plébániatemplomnak is nevezik. A dokumentum a magyarországi katolicizmus, sőt a magyar nemzettudat szempontjából az egyik legfontosabb ereklye, a Szent Jobb őrévé teszi a budai vár plébánosát, valamint a mindenkori plébánost teszi meg a címzetes szentjobbi apátnak. (A Szent Jobbot a 18. századtól 1945-ig a vártemplomban őrizték, ahonnan indult az augusztus 20-i körmenet a Mátyás-templomba.) A levél – a rajta feltüntetendő, valamint a feladó Őfelsége Személye Körüli Minisztérium és a címzett Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagaiban fellelhető, iktatására utaló adatok hiányában – magánlevélként is felfogható, mely az egyházi ügyekben illetékes miniszternek ad instrukciókat, hogy kezdeményezze a budai várplébánia jogkörének fent ismertetett megváltoztatását. Ferenc József levele a budavári palotaegyütteshez tartozó Zsigmond-kápolna egyházi jogállásának történetéhez más forrásból nem megismerhető, hiánypótló dokumentum, a magyar egyháztörténet, művelődéstörténet, valamint a Szent Jobb kultusztörténetének kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári forrása. |
|
|
|
|
|