| MEGNEVEZÉS: |
Orgona (Nagybarca, református templom) |
| KOR: |
1912 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Besztercebánya |
| ANYAG: |
fa, fém, ón |
| TECHNIKA: |
faragott, facsapolással |
| MÉRET: |
magasság: 385.00 cm; szélesség: 278.00 cm; szélesség: 115.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Egymanuálos, 8 regiszteres orgona, mechanikus és pneumatikus kúpládás, pedálos. Historizáló orgonaszekrénye homlokzata három osztatú: két szélső mezőjében 7-7 síppal, középső, kettéosztott mezőjében 5-5 síppal. A síptükrök felül félkör alakú záródásúak, faragás nélkül. A középső táblát csúcsdísz és azon lant ékesíti. A szekrény összes oldala alul és felül betétszerkezetes, illetve alul az oldalsó elülső betétek kivehetők a szerkezet javításához, amint felül a hátsók is kivehetők a sípmű hangolásához. Az orgonaszekrény jobb oldalán kapaszkodó és szélmutató van, illetve taposó rúd lóg ki. Hangképe: Pedál: Subbass 16, Cello 8’; Manuál: Principal 8, Bourdon 8’,Salicional 8’,Octav 4’,Dolce 4’, Mixtura 3 x 2 2/3’, kapcsolók: Pedálkopula, Forte, Piano. |
| JELZÉS: |
manuál feletti porcelánkorongon: „Hardonyi József Orgona Építő Beszterczebánya” |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
2019 februárjában közérdekű bejelentés nyomán került az orgona a műtárgyfelügyeleti hatóság látókörébe. Az eljárás során beszerzett szakértői vélemény szerint a nagybarcai református templom 1905-ös nagy építkezése után a gyülekezetnek nagyon időszerűvé vált egy orgona beszerzése. A presbitérium a kántortanító javaslatára fordult a besztercebányai Hardonyi Józsefhez (1862-1948), aki 1912 májusára készítette el a hangszert. A nagybarcai orgona hangszertörténeti jelentőségét mutatja, hogy bár Hardonyi teljes munkássága egyelőre feltáratlan, jó nevű mester volt, keresett orgonaépítő, művei többnyire a Felvidéken vannak, a mai Magyarország területére mindössze négy orgonája készült. Ez az orgona Hardonyi József kézművesen készített egyedi orgonája a nagybarcai templomba, amely a legnagyobb méretű a határainkon belül megmaradt néhány orgonája közül a regiszterszámot és az orgonaházat tekintve. Jelentőségét növeli, hogy az egyetemes orgonaépítészet a 19. század legvégétől mintegy másfél évtizedig átmeneti időszakban a mechanikus rendszertől (a billentyűktől a szelepekig fa húzószálakon keresztül történt az erőátvitel) a pneumatikus rendszerre fordult át. Ez utóbbi rendszer ugyanis nagyobb regiszterszámmal biztosította a könnyen játszhatóságot. Az átmeneti időben néhány esetben készültek kettős traktúrájú hangszerek, amelyek részben a régit tartalmazták, részben az újat. A nagybarcai a manuálban mechanikus traktúrájú, a pedálban pneumatikus és a regisztertraktúra is pneumatikus, ezért jelen hangszer ha nem is kivételes, de ipartörténetileg ritkaságnak tekintendő. A nagybarcai orgona igényes kivitelű, szépen kidolgozott, egyedileg, az adott templomtérbe készített hangszer. A magyar zenetörténet, iparművészet, és a műemlék templommal való kapcsolata miatt, továbbá Hardonyi József munkássága szempontjából is a magyar és az egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan zenetörténeti alkotása. |
|
|
|
|
|
