| MEGNEVEZÉS: |
Wesselényi Miklós báró autográf, aláírt levele Kossuth Lajoshoz. (Kelt: Kehida, 1836. november 3.) |
| KOR: |
1836. november 3. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Kehida |
| ANYAG: |
papír, viasz |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
terjedelem: 1.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
A levél külzetén "Kossuth Lajos Urnak" címzés és vörös viasz zárópecsét töredéke.
A levél tartalma: a levél írója tájékoztatja Kossuthot, hogy semmit nem tud pesti barátairól, nagyon hiányolja a híreket. Közli, hogy "Ferkó" [Deák Ferenc] jól van és üdvözli a címzettet. Kéri, hogy közölje azon megyék neveit, melyek pártolták a "Diaeta" alatt a szólásszabadság ügyét, és azokét is, melyek azóta intéztek e kérdésben feliratot [az uralkodóhoz]. Tudatja, hogy Deákék a hét végén indulnak Bécsbe, a küldöttség 9-10 személyből fog állni, ő [Wesselényi] ma (1836. november 3.) indul Pozsonyba és december végéig ott lesz. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Wesselényi Miklós báró autográf, aláírt levele Kossuth Lajoshoz (Kelt: Kehida, 1836. november 3.) 2015 decemberében rendezett budapesti árverésen került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, ahol a levélre a Magyar Nemzeti Levéltár tett védési javaslatot, szakvéleménnyel alátámasztva. Wesselényi Miklós kézzel írt levelében tájékoztatja Kossuthot, hogy semmit sem tud pesti barátairól, s nagyon hiányolja a híreket. Közli, hogy Deák Ferenc jól van, s üdvözli a címzettet. Wesselényi kéri Kossuthot, hogy közölje azon megyék neveit, melyek a „Diaeta” alatt pártolták a szólásszabadság ügyét, és azokét is, amelyek azóta intéztek e kérdésben feliratot az uralkodóhoz. Tudatja Kossuthtal, hogy Deákék a hét végén indulnak Bécsbe. A küldöttség 9-10 főből fog állni, míg ő saját maga azonnal Pozsonyba indul, ahol december végéig fog tartózkodni. Wesselényi és Deák az 1832-1836-os országgyűlésen váltak a reformkori ellenzék vezéralakjává. Ekkor indította el Kossuth az Országgyűlési Tudósítások című lapját, melyet az országgyűlés feloszlatása után Törvényhatósági Tudósítások címen folytatott. Wesselényi levelének hátterében ez utóbbi lap áll, mivel Deák indítványára Zala vármegye 1836. június 20-án feliratot intézett az uralkodóhoz Wesselényi 1835-ös perbe fogásának ügyében, illetve hogy a nádor megtiltotta a Törvényhatósági Tudósítások terjesztését. Az aggodalmakat csak fokozta az országgyűlési ifjak 1835. májusi elfogása. Wesselényi levelében az ő perbefogása és az országgyűlési ifjak elfogása miatt kitört országos felháborodás nyomán, a szólásszabadság ügye mellett feliratot intéző megyék nevét tudakolta Kossuthtól. A levél keltezésének helyéből arra lehet következtetni, hogy mindezt Deák tanácsára kérdezi Kossuthtól, ugyanis Deák volt a perben az ügyvédje. Nyilvánvalóan arra számítottak, hogy a széleskörű felháborodás eltántorítja az udvart a per folytatásától. Mint ismert, ez nem következett be, sőt 1837-ben még Kossuthot is őrizetbe vették. Ez a levél kézzelfogható bizonyítéka Wesselényi és Kossuth 1830-as évekbeli baráti viszonyának, aminek iratait vélhetően Kossuth letartóztatása miatt elkobozták, így azok csak az 1840-1848 közötti időszakból maradtak fenn. Az irat a reformkor három kiemelkedő személyiségével, egyben a magyar politikatörténettel kapcsolatos kiemelkedő forrás, mely más dokumentumokból rekonstruálhatatlan információkat tartalmaz, ezért a magyar köztörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári iratának tekintendő. |
|
|
|
|
|
