| MEGNEVEZÉS: |
Falkép |
| KOR: |
1970-71 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Budapest |
| ANYAG: |
|
| TECHNIKA: |
szekkó, walkid |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): kb. 48,5 m2 |
| LEÍRÁS: |
Egy Budapest belvárosában található lakás cselédszobájának a falát borítja a védett secco. (száraz falra felvitt wallkyd réteg.) A készülő festmény (a visszaemlékezések szerint) kollektív alkotás volt, az ikonográfiát a jelenlévők vitatták meg. Szemközt az ajtóval a szoba egyik falára Marx képe került, egy kevéssé ismert öregkori fénykép után készült a portré. A filozófus pipával, pöttyös házikabátban, sárga nyaksálján ötágú vörös csillaggal. A szoba két lakójának portréja (Kenedi János és Bence György) az ajtó két oldalán kapott helyet. Bence feje fölött Lukács György portréja, Kenedi fölött Trockij arcképe látható. Közvetlenül a mennyezet alatt Marcel Duchamp csokoládémalma. Megjelenik még Buster Keaton fiatalkori és időskori kettősportréja. Alatta az Antonioni-filmek sztárja: Monica Vitti. Kemény magát is a képr festette, a helyiség - ajtóból nem látható - oldalfalára. Alatta Szolzsenyicin körszakállas portréja. Az ajtó felett erotikus ábrázolások és feliratok. Az oldalfalon autómatuzsálem jelenik meg, rendszáma: LFS 69. A kékre festett mennyezeten hold, felhők, jin-jang, bombákat vető repülőgép, oldalt vámpírprotézis, lángoló felhőkarcolók, utcakő, kövér vércseppekkel. Az ajtóval szemközti falra Angela Davis portréja került. |
| JELZÉS: |
Az ajtó melletti falon felirat: "Bencének, Kenedinek Kőszegnél festette Kemény a zűr 1970-ik és 1971-ik esztendejében". |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A hazai művészeti és kulturális életben az 1960-as évek végén lezajlott közös akciók (Stúdió '66, a Szürenon tárlata, a BME kollégiumaiban rendezett tárlatok) komoly eredményeket hoztak. Az akkori underground szellemi körbe tartozott mások között Bence György (Budapest, 1941 – Budapest, 2006) filozófus, a Lukács-iskola ifjú nemzedékének a tagja, és Kenedi János (Budapest, 1947 – ) akkortájt újságíró, történész filozófus - aki 1970 őszén kivette dolgozószobának Kőszeg Ferenc lakásának cselédszobáját. Kisvártatva azzal az ötlettel álltak elő, hogy kifestetnék a szobát Kemény György grafikussal. Kőszeg egyetértett, a művész és a csapat munkához látott, a szobaurak és barátok ikonográfiai programot dolgoztak ki. Kemény megrajzolta a művet, kikeverte a festéket, majd a társaság kollektíven kifestette a körberajzolt formákat. A szóban forgó mű a Kemény György munkásságának első évtizedében - a Pop Art, s azon belül elsősorban a képregények stílusfordulatait hasznosító irányzat nyomán – kialakított "Plakát"-stílust tette át egy komplexebb kompozíció közegébe. Az áttétel sikerrel járt. A falkép – a mű a folyamatosan fejlődő, alakuló ikonográfiai program heterogén voltából eredő nehézségek ellenére – egységes egésszé állt össze, és végeredményképpen összefoglalását adja mindannak, amit Kemény sokféle igény szerint született sokfajta művén részleteiben kikísérletezett. Szemlélete, komplexitása jó alapozást adott Kemény György munkásságának további fejlődéséhez. A művész kompozíciója egyedül áll kultúrtörténeti szempontból is: ikonográfiája önkéntelen tanúként őrzi egy adott idő – a hatvanas és a hetvenes évek fordulója – értelmiségének gondolkodásmódját, fogalmi és képi világát. Kemény György faképe ilyen módon különleges tanúja a maga korának. |
|
|
|
|
|
