MEGNEVEZÉS: |
Toronyóra szerkezet az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyház bal oldali tornyában, 1861 |
KOR: |
1861 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Buda |
ANYAG: |
vas, kő, sárgaréz |
TECHNIKA: |
öntött |
MÉRET: |
egyéb méret(ek): 67x23x55 cm |
LEÍRÁS: |
A mechanikus óraszerkezet a baloldali toronyban található. Műszaki-technológiai szempontból ritka megoldású: Az óra működését vezérlő szerkezetet az állványzat egyik (jobb) szélén helyezték el. A szerkezetet külön emeleten, eygedi állványzatra és üvegezett ablakú vitrinbe helyezték el. Egyes alkatrészeken díszítés látható. |
JELZÉS: |
|
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyház bal oldali tornyában található toronyóra szerkezetet a saját korában ismert mesternek számító Henszler János budai órásmester készítette. Ez a szerkezet volt a mester 1861-ben történt céhbelépésekor a referencia munkája. Műszaki szempontból az óra ritka megoldású: az óra működését vezérlő szerkezet általában a kerek órát és a negyedet vezérlő szerkezeti részek között szokták elhelyezni, itt az állványzat jobb oldalán találjuk. Ez a megoldás az óra működtetését bonyolultabbá teszi. Elhelyezése szempontból is ritka megoldást alkalmaztak: a szerkezet külön emeleten van, egyedi állványzaton, üvegezett ablakú vitrinben. A szerkezet közel egyidős a templom épületével, már az óra elhelyezésének megfelelően alakították ki a baloldali torony belső terét. (A jobboldali toronyban nincs óraszerkezet, azon csak festett számlapokat helyeztek el.) Különlegesnek számít az óraszerkezet abból a szempontból is, hogy az óraszerkezet körbejárható, nyilvános bemutatását a tulajdonos biztosítja. Az esztergomi székesegyház toronyóra-szerkezete, figyelembe véve alkotója életművén belül betöltött szerepét, különleges műszaki megoldásait, valamint eredeti műemléki környezetéhez fűződő kapcsolatát a nemzeti kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan javai körébe tartozik. |
|
|
|
|
|