| MEGNEVEZÉS: |
Az evangeliomoknac, mellyeket ... olvasni es praedicallani szoktanac, magarazattyanac harmadic resze, ... Nagyszombat, 1580 |
| KOR: |
1580 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Nagyszombat |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
nyomtatott, tinta, kézírás, pergamen kötés |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): [8], 757 [recte 758], [10] p. |
| LEÍRÁS: |
Az evangeliomoknac, mellyeket vasarnapokon es egyeb innepeken esztendö altal, az anyaszentegyhazban olvasni es praedicallani szoktanac, magarazattyanac harmadic resze, mely magaba foglallya Szentec Innepire valo Evangeliomokat. Iratot Telegdi Miklostul Peechi Pispöktül. Nagy Szombatba, Telegdi Miklós hazánál, 1580.
Korabeli egészpergamen kötésben, a gerincen korabeli, tussal írt címfelirat. A címlapon Némethi Jakab (Rozsnyó, 1573 – Nagyszombat, 1644) jezsuitától származó bejegyzés: "Catalogo Soc[ietat]is Jesu Tyrnaviae Inscriptus 1632. L[ittera] N. n[umero] 44."
Katolikus postilláskönyv. Első része 1577-ben Bécsben, második része pedig 1578-ban Nagyszombatban jelent meg. A kiadvány a Telegdi Miklós által alapított nagyhírű első hazai katolikus nyomda legelső magyar nyelvű terméke. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Telegdi Miklós (Telegd, 1535 – Nagyszombat, 1586) „Az evangeliomoknac, mellyeket ... olvasni es praedicallani szoktanac, magarazattyanac harmadic resze, ...” című, Nagyszombatban, 1580-ban kiadott nyomtatvány példánya egy budapesti árverésen bukkant fel 2010 decemberében. A korabeli egészpergamen kötésben lévő példány gerincén szintén korabeli, tussal írt címfelirat, címlapján pedig Némethi Jakab (Rozsnyó, 1573 – Nagyszombat, 1644) jezsuita bejegyzése található: „Catalogo Soc[ietat]is Jesu Tyrnaviae Inscriptus 1632. L[ittera] N. n[umero] 44.” A katolikus postilláskönyv első része 1577-ben Bécsben, második része pedig 1578-ban Nagyszombatban jelent meg. A kiadvány a Telegdi Miklós által alapított nagyhírű első hazai katolikus nyomda legelső magyar nyelvű terméke. Telegdi a felszámolt jezsuiták bécsi készletét vásárolta meg, hogy állandó katolikus műhely létrehozásával próbálja ellensúlyozni az országban működő, egyöntetűen protestáns kézben lévő nyomdák hittérítő munkáját. Sajtóját a törökök előretörése miatt, az esztergomi érsekség székhelyévé vált Nagyszombatban, saját házánál állította fel. Telegdi műve az officina első nagyszabású alkotása, amelyhez a bécsi típusokat igen szép új könyvdíszekkel, iniciálésorozatokkal egészítették ki. A példány a nagyszombati jezsuita kollégium, később egyetem ősállományába tartozott. 1618-ra a nagyszombati kollégium 700 tanulóval komoly fejlődésnek indult. Az iskola legnagyobb mentora ekkor már Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570 – Pozsony, 1637), akit két évvel korábban esztergomi érsekké nevezett ki II. (Habsburg) Mátyás (Bécs, 1557 – Bécs, 1619). Az 1622-ben összeírt tiszti névsorban található Némethi Jakab, aki már ekkor a szépen gyarapodó érseki könyvtár rendezésével és a nyomdájával volt megbízva. Az egyetem alapítása előtt három évvel elkészítette a jezsuita kollégium ma is meglévő katalógusát. Mivel az 1632-es beszerzések között több 15–16. századi nyomtatvány is fellelhető, feltételezhető, hogy könyvtárrendezéssel egybekötött katalogizálás történt, s nem az új beszerzéseket jegyezte be Némethi. Lehet, hogy valamilyen nagyobb hagyatékból kerültek a kötetek a jezsuiták tulajdonába. A kérdéses kötet Némethi beírása alapján jól azonosítható a korabeli forrásokban. A postilláskönyv tárgyalt példánya, mely a nagyszombati jezsuita kollégiumi könyvtár ősállományához tartozott, a magyar művelődéstörténet, irodalomtörténet, olvasás- és könyvtártörténet forrásértékű dokumentuma, ezért a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
