Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 300013
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
DOKUMENTÁCIÓ; ÍROTT / NYOMTATOTT (KÉZ- ÉS GÉPIRAT); KÖNYV
régi könyv (1850 előtt)
Jogi helyzet:
VÉDETT
Alkotó(k):
szerző: Bethlen Farkas (Wolfgangus de) (Bethlenszentmiklós, 1639 – Bethlenszentmiklós, 1679) ;kiadó: Bethlen Elek, gróf (?, 1643 – Gyulafehérvár, 1696);nyomdász: Székesi P. Mihály (erdélyi nyomdász, 17. század vége)
MEGNEVEZÉS: Historiarum Pannonico-Dacicarum Libri X. a clade Mohazensi 1526. usque ad finem seculi.
KOR: 1684-1690 KELETKEZÉS HELYE: Keresd
ANYAG: papír, bőr
TECHNIKA: nyomtatott
MÉRET:
LEÍRÁS: (Keresd, 1684-1690. Székesi P. Mihály) 678+(222) p. (Két levél [5-8 p.], valamint a 645. oldaltól – 18. századi – kézírásos másolattal pótolva.) Díszesen aranyozott gerincű, 18. századi bőrkötésben. Batthyány Károly herceg könyvjegyével.
JELZÉS:
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: A kötet a magyar művelődéstörténet különleges darabja, egyben a magyar nyomdászat- és könyvtörténet egy érdekes fejezetének ritka emléke. A szerző és műve: Bethlen Farkas, korának kiemelkedő jelentőségű politikusa, Alsó-Fehér vármegye főispánja, 1678-tól Apafi fejedelem kancellárja volt. Megbízható források alapján írta meg monumentális vállalkozásában Erdély 1525 és 1609 közötti történetét. Már meg is állapodott Bosytz István kassai nyomdásszal a mű kinyomtatásáról, de korai halála miatt ez abbamaradt. Ezt követően öccse, Bethlen Elek vette kezébe a kiadás ügyét. E célból Kolozsvárról hozott felszereléssel nyomdát hozott létre keresdi várkastélyában. Ez 1683 végén történt, a következő évben már meg is kezdődött a Historia nyomtatása. E kiadvány mellett a nyomda további hét termékéről tud a szakirodalom, ezek ritkaságát jelzi, hogy négy unikális példány, hármat pedig csak említésből ismernek. A tárgyalt kötet első kötéstábláján található könyvjegy és a fölötte álló, díszes, rézmetszetű címer tanúsága szerint Batthyány Károly (Rohonc, 1698 – Bécs, 1772) herceg könyvtárát gazdagította. Ő a család egyik jeles tagja volt. Harcolt a törökök, majd a franciák ellen. Később a hadsereg főparancsnoka, majd a későbbi II. József és II. Lipót nevelője lett. 1764-ben birodalmi hercegi rangot kapott. A második világháború alatt megsemmisült körmendi hercegi könyvtárának tudományos rekonstrukciója jelenlege folyamatban van, ezt a tárgyalt kötet érdemben kiegészíti. A előbbiek értelmében a kötet a magyar művelődéstörténet szempontjából meghatározó Batthyány Károly herceg egykori könyvtárának darabjaként, és úgyis mint a magyar nyomdászat- és könyvtörténet érdekes és ritka emléke a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan könyvtári dokumentumok körébe tartozik.