| szerző: Enyedi György (Nagyenyed ?, 1555 – Kolozsvár, 1597);szerző: Dávid Ferenc (Kolozsvár, 1520 körül – Déva, 1579);nyomdász: Heltai (Heltner, Helth) Gáspár (Kaspar) (Nagydisznód ?, 1510 ? – Kolozsvár, 1574);nyomda: Hoffhalter, Raphael (Skrzetusky) (Posen, 1525/1530 körül – Gyulafehérvár, 1568) |
| MEGNEVEZÉS: |
Explicationes locorum Veteris et Novi Testamenti ... |
| KOR: |
1598, 1569 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Kolozsvár, Gyulafehérvár |
| ANYAG: |
bőr, papír |
| TECHNIKA: |
nyomott, nyomtatott |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
Georgius Eniedinus: Explicationes locorum Veteris et Novi Testamenti, ex quibus Trinitatis dogma statabiliri solet.
Kolozsvár, 1598. Heltai. (8)+441+(13)p.
Az unitárius hitvitázó irodalom jelentős, korai munkája, az egyház jeles korabeli erdélyi képviselőinek bejegyzéseivel.
Hozzákötve: Dehortatio et descriptio Dei tripersonati. Gyulafehérvár, 1569. Hoffhalter.
Első tábláján I. M. V. monogram és 1610-es évszám olvasható. Számos jegyzettel és tulajdonosi bejegyzéssel. |
| JELZÉS: |
Több helyen: Első tábláján: "IMV 1610", ezen kívül számos jegyzettel és tulajdonosi bejegyzéssel. |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Enyedi György püspök bibliamagyarázata az erdélyi unitárius irodalom legnagyobb hatású művei közé tartozik. 1670-es groningeni kiadása révén nemcsak itthon, hanem (egyetlenként a hazai Szentháromság-tagadó irodalomból) Európa-szerte is komoly befolyással bírt az antitrinitárius mozgalmakra. A szigorúan tudományos jellegű munka a szentháromságtan bizonyítására használt bibliai helyek gyűjteményét tartalmazza, szinte a teljes protestáns irodalom ismeretében összefoglalva az ezek hagyományos értelmezésének megcáfolására alkalmas érveket. Gyűjteménye egy évszázadon át tartó nemzetközi vitasorozatot indított meg. A betűk és a nyomdadíszek tanúsága szerint a kolozsvári Heltai-műhelyben készült. Toroczkai fordításában 1619-ben magyar nyelven is napvilágot látott. Az unitárius egyház megalapítójának és első püspökének, Dávid Ferencnek tulajdonított, címlap nélküli verses vitairat az erdélyi unitárius irodalom igen korai darabja. Első részében a magyarországi állapotokat festi le, második része pedig a szentháromságtant gúnyolja. A hely és év nélkül megjelent nyomtatvány tipográfiai ismertetőjegyei szerint kétségtelenül a gyulafehérvári Hoffhalter műhely terméke. Páratlanul ritka, magyarországi közgyűjteményben csupán egyetlen példánya ismert (ezen kívül még egy található Gyulafehérváron). A kötet tulajdonosai az erdélyi unitárius közösség kiemelkedő tagjai közül kerültek ki: 1608-tól Varsolci M. János későbbi kolozsvári rektor és kolozsi lelkész birtokolta, aki ebben az évben kezdte meg kolozsvári tanulmányait. A kötéstáblán olvasható monogram szerint ő kötette be a könyvet 1610-ben. A kötet végén Varsolcinak a szakirodalom számára ismeretlen, latin nyelvű verses teológiai munkája és egy epigramma olvasható, amelyet 1609-1610-ben írt Kolozsvárott. Ezt Rettegi János fejedelmi udvari pap "Az ariánusok ellen való készület" című teológiai munkájának másolata követi 1608-ból, amelyhez a következő évben ugyanaz a kéz megjegyzéseket fűzött. Pártfogói segítségével került példányunk 1629-ben Papolci György, későbbi maroszéki esperes tulajdonába, aki bőséges jegyzetekkel látta el, és egy imádságban lelkésszé avatását is megörökítette. Talán Varsolci vagy Papolci nevéhez kötődik a bibliai helyek lapszéli magyar fordítása is. 1817-ben Sárdi Sámuel unitárius lelkész és egyházi énekszerző könyvei közé került. Fentiek okokból az Enyedi György és Dávid Ferenc műveiből álló kolligátum a művek művelődéstörténeti, egyháztörténeti jelentősége, ritkasága és a könyvben található kézírásos szövegek egyedisége és forrásértéke, valamint a korábbi possessorok miatt a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javak körébe tartozik. |
|
|
|
|
|
