| MEGNEVEZÉS: |
Ady Endre képeslapja Szép Ernőnek címezve. (Kelt: Csucsa, 1914. augusztus 27.) |
| KOR: |
1914. augusztus 27. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Csucsa |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
nyomtatott, tinta, kézírás |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
„Nagyságos Szép Ernő úrnak, Margitsziget, Budapest” címzéssel, mindkét oldalán fekete tintával, kézzel írt képes levelezőlap, "Csucsa, 914. aug. 27." felülbélyegzéssel. A képeslapon a csucsai kastély látható. Szövege: „Szeretett Ernőm, boldog vagy, mert csudálkozol s nem átkozódol. Igen, talán a jó sorsom idejében adott egy kis szerelem-narkotikumot, hogy meg ne tébolyodjak. Ez s a vele járó harcok eltartanak talán addig, míg okvetlenül érezteti velem egy változott világ a fölöslegességemet. Valaki, aki leány s nagyon kedves nekem, üdvözöl. Én szeretlek: Ady Endre” |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Ady Endre képeslapja Szép Ernőnek címezve (Kelt: Csucsa, 1914. augusztus 27.)” 2013 júniusában rendezett budapesti árverésen került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, ahol a levélre az Országos Széchényi Könyvtár tett védési javaslatot, szakvéleménnyel alátámasztva. Ady üdvözlőlapjának szövege rövid, de tőle megszokottan nagyon sok életeseményre reflektáló. Ady Endre hosszas levelezést követően, 1913. április 13-án találkozott a svájci internátusban tanuló Boncza Bertával, Csinszkával, akivel 1915. március 27-én kötött házasságot. Ady 1913 tavaszát követően gyakorta tett látogatást Csucsán. Innen, a „fehér házból” írta ezt a képeslapot Szép Ernőnek. Ekkor Csinszka apja, Boncza Miklós még hevesen ellenezte lehetséges házasságukat. A levélben említett megtébolyodás a világháború (egy hónappal korábbi) kitörése óta volt jelen Ady írásaiban. Ady az első költőink egyike, aki nem hitt a háborús propaganda lelkesítésének, és tudta, hogy emberi életek és végső soron a nemzet élete forog kockán. A cenzúra fokozottan ellenőrizte írásait, pacifista megnyilvánulásait törölték a lapokból. Barátaihoz, családjához írott leveleiben ezt panaszolta is. 1914 júliusáig mindösszesen három Ady által Szép Ernőnek írt üzenetről tud az irodalomtörténet. A két költő között baráti kapcsolat volt, rendszeresen találkoztak különböző budapesti kávéházakban. E levélváltásra is a háború okozta elszakítottság adhatott okot, mivel Szép Ernő előbb az Est haditudósítója, majd katona volt. Ady képeslapja, mely a két költő közötti baráti kapcsolat levélváltásainak rendkívüli dokumentuma, mindkét író, költő életműve felől nagyon fontos dokumentum, és amelyben Adynak az első világháborús propagandáról meglévő véleménye is jelen van burkoltan, ezért a magyar irodalomtörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kéziratos forrása. |
|
|
|
|
|
