MEGNEVEZÉS: |
II. Ferdinánd magyar király által kiadott magyar nemesség- és címeradomány Tarnóczi György és Stiaszny Gáspár részére. (Kelt: Bécs, 1631. augusztus 6.) |
KOR: |
1631. augusztus 6. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
ANYAG: |
viasz, pergamen |
TECHNIKA: |
kézírás, tinta, festett |
MÉRET: |
magasság: 45.00 cm; szélesség: 60.00 cm |
LEÍRÁS: |
Címerfestéssel, címerleírással, zsinóron függő viaszpecséttel, mely Ferdinánd király titkos királyi pecsétje. Az uralkodó sajátkezű, elhalványult aláírásával, Sennyei István győri püspök és Ferenczffy Lőrinc udvari titkár ellenjegyzésével, 1632-ben kelt kihirdetési záradékkal. |
JELZÉS: |
|
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A pergamenoklevelet a fejlécen és több helyen restaurálták. Viszonylag jó állapotban van. A függőpecsét szintén restaurált (mind a viasz, mind a zsinór) és mint ilyen, jó állapotú. Az intitulatio és inscriptio gazdag aranyozással emelkedik ki a szövegből, mely – hiányzó és restaurált részt leszámítva – viszonylag szépen maradt. Az irat jelentős forrásértékét bizonyítja, hogy a védési eljárásba bevont szakértő (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) nem talált egyértelmű adatot a címereslevélben szereplő Tarnóczyakról (noha igen sok család viseli ezt a nevet). A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őriz ugyan Tarnóczy családi iratokat, de a két család feltehetően nem azonos. Az adományban foglalt adatok tehát a 2011 áprilisában, Szentendrén történt aukciós felbukkanást megelőzően nem voltak ismertek. Az adománynak a szakirodalomban és a Királyi Könyvekben (MNL OL A 57 – Libri Regii) sincs nyoma. Fentiek értelmében tehát a Tarnóczi családnak adott nemeslevél történelmi és családtörténeti forrásértéke, valamint egyedisége miatt a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javak körébe tartozik. |
|
|
|
|
|