| MEGNEVEZÉS: |
Tabulae institutionum astronomicarum. Bécs, 1575 |
| KOR: |
1575 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
pergamen, papír |
| TECHNIKA: |
fametszet, kézírás, nyomtatott |
| MÉRET: |
terjedelem: 72.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Tabulae institutionum astronomicarum: Georgii Henischii Bartfeldensis. Adiuncta est Sphaera Procli cum textu Graeco e regione in latinam linguam conuerso. Augustae Vindelicorum, ex officina typographica Michaelis Mangeri, 1575.
A címlapon az égi pályákat és szférákat, valamint a zodiákus kört ábrázoló fametszettes ábrával. Négy levél (H füzet) másolatával pótolva. Két magyarországi szerző korai csillagászati munkáját tartalmazó kiadvány. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A bártfai születésű Henisch György sokoldalú humanista, természettudós, orvos, matematikus, csillagász volt. Több jelentős európai egyetemet látogatott, 1576-ban Bázelben szerzett orvosdoktori fokozatot. Később az augsburgi gimnázium matematika- és logika tanára, majd rektora volt, de orvosi gyakorlata mellett héber, görög, latin filológiával, retorikával is foglalkozott; a városi könyvtár felügyelőjeként elkészítette az első nyomtatott, nyilvános könyvtári katalógust; összeállított egy tíznyelvű, magyar értelmezésekkel is ellátott szótárat, az első német szószedetet. Számos csillagászati munkája ismert. 1583-tól haláláig – elsőként a magyar szerzők közül – minden évben megjelent egy, az adott évre szóló matematikai-asztronómiai kalendáriumot. E munkájában táblázatokba szedve rendezi és összegzi a csillagászati fogalmakat, elnevezéseket. Ezt követően Proclus Diadochus Sphaera című munkáját közli két hasábosan görögül és latin fordításban. Később jelentős kommentárokat is írt e munkához. A kötet legvégén a brassói Johannes Honterus (Brassó, 1498 – Brassó, 1549) népszerű Cosmographiájából az égi pályák és csillagok versbe szedett felsorolása olvasható. A műnek hazai közgyűjteményben nem őrzik példányát. Henisch asztronómiai témájú szövegkiadása egyébként két alkalommal jelent meg: mindkétszer ugyanazt a művet, a pseudo-proclosi Sphaerát tette közzé (1575, 1609). A Proclosnak tévesen tulajdonított mű görög szövege és latin fordítása az 1575. évi kiadásban a G3r-I3r leveleken olvasható. A Sphaera előtt az asztronómiában, geometriában és geográfiában használt fogalmak, terminológiák listái, táblázatai olvashatók (fol. B1r-FG2vG). A bilingvis Pseudo-Proclos-szöveg után a Caelestium circulorum et siderum nomenclaturae ex Iohannis Honteri Coronensis Rudimentorum cosmographicorum lib. I. következik a nyomtatvány végén. Valószínű, hogy Henisch azért közölt 90 sornyi részt Honterus rendkívül népszerű művének asztronómiai fejezetéből, mivel az verses formájú, következésképpen könnyen emlékezetbe véshető, vagyis az iskolai oktatásban hasznosan alkalmazható volt. Fentiek alapján a kötet, mint tartalmilag is jelentős, hazai közkönyvtárban nem elérhető személyi hungaricum a könyvtártudományi, tudománytörténeti és művelődéstörténeti forrásértéke miatt a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javak körébe tartozik. |
|
|
|
|
|
