| MEGNEVEZÉS: |
Krisztus keresztelése, 1760 körül |
| KOR: |
1760 körül |
KELETKEZÉS HELYE: |
Dunántúl |
| ANYAG: |
fa, fém |
| TECHNIKA: |
festett, aranyozott, faragott |
| MÉRET: |
magasság: 72.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A szobor Krisztus Jordán vízében való megkeresztelését ábrázolja (Mt 3, 13-17). A kompozíció vertikális elrendezésű, azt a pillanatot ábrázolja, mikor Keresztelő Szent János Krisztus fejére önti egy edényből a keresztvízet és a Szt. Lélek kiárad Jézusra. A szoborcsoport alapja egy kehelyszerűen kétfelé nyíló aranyozott talapzat, mely ugyanakkor a Jordán folyó medrét, ill. partját is jelzi. A "mederben" a folyó, ezüstözött habjai között áll Krisztus fejét lehajtva; két kezét egymásra téve a mellén nyugtatja. Keresztelő Szt. János tőle balra a parton áll. Fejét kissé Jézus felé fordítva jobb kezével, tálszerű edényből, vizet önt az Istenfiú fejére. A fából kifaragott víz sugara találkozik Krisztus fejével. A Sz. Lelket jelképező galamb alakja Keresztelő Szt. jobb keze fölött jelenik meg, kitárt szárnyakkal. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A nem elsősorban képző- és iparművészeti alkotásként kiemelkedő jelentőségű barokk szoborcsoport kulturális örökségvédelmi értékét az adja, hogy az 1018 óta működő bakonybéli Szent Mauriciusz Monostor és Szent Móric és Társai vértanúk Plébánia történeti felszerelésének része. Az épített örökséghez fűződő kapcsolata, műemléki és helytörténeti értéke a magyarországi műtárgyállományon belül kiemelkedő jelentőségűvé és pótolhatatlanná teszi. |
|
|
|
|
|
