| MEGNEVEZÉS: |
A mű-tücsök felbocsátása, 1958 |
| KOR: |
1958 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
farostlemez |
| TECHNIKA: |
olaj, aranyozott |
| MÉRET: |
magasság: 46.00 cm; szélesség: 30.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Aranyozott háttér előtt, a képteret nagyrészt kitöltve, katonai egyenruhás férfi mellképe jelenik meg. Az arcot a művész félprofilban festette meg. A modell fején vörös-arany katonasapka, katonai zubbonya kék színű, fehér gallérral arany vállappal és gombokkal. Utóbbiakon emberi arcok rajza vehető ki. A férfi két kezét maga elé emelve, a tenyerén fehér színű hosszúlábú, szárnyas, gépszerű rovart tart. Balra fent: "A MŰ-TÜCSÖK", jobbra fent: "FELBOCSÁTÁSA" feliratok olvashatók. |
| JELZÉS: |
Jobbra lent: "Kondor 58", Balra fent: "A mű-tücsök", Jobbra fent: "felbocsátása" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Kondor Béla életművének talán legfontosabb műcsoportja az 1958 és 1964 között keletkezett "ikonos képek" sorozata. Ennek egyik első darabja "A mű-tücsök felbocsátása" című 1958-as festmény. Kondor ezekben a műveiben az ikonfestő hagyomány technikai keretein belül (fatábla, arany alap feliratozás) saját korának társadalmi-politikai és egzisztenciális kérdéseire reflektált. Kondor e művén is tipikusan a mítikus jelentésű jelentésű motívumokból elindulva az archetipikus és réginek mondott motívumokból, mint a szárnyak, a repülés az organikus világ, jut el modern élettartalmakhoz, az egzisztenciális problémákhoz, mint a repülés vagy a repüléssel összefüggésbe hozható civilizatórikus szerkezetekhez, mint a repülőgép, és minden, ami asszociatikusan ehhez társul. A modernizáció és a technikai fejlődés már az emberi agresszió és önpusztítás kérdését is felvetik. A szárnnyal, a repüléssel mint az égi és földi szférát összekötő emberi ambícióval összefüggésbe hozható Kondor művek: a Géprepülés géniusza 1964-ből, az Emberpár, de a darázskirály is jó analógia, ahol darázsnak nevezi azt a szerkezetet, amely helikopterre és támadó légi eszközre emlékeztet. A göcsörtös kezek visszatérő motívumai, amelyek mindig elidegenítőek, blaszfémikusak, borzongatóak. Az egyetemes analógiák közül Rembrandtot, Grünewaldot és Boscht szokták kiemelni. A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy Kondor Béla "A műtücsök felbocsátása" című képe a festő életművének és a magyar képzőművészet meghatározó, kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan alkotása. |
|
|
|
|
|
