| MEGNEVEZÉS: |
Gróf Waldstein János spanyol kosztümben, 1833 |
| KOR: |
1833 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 126.00 cm; szélesség: 102.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Barna hajú, körszakállas, bajuszos fiatal férfi félalakos portréja. A kép az ábrázoltat sötét felsőruhában, fehér csipkagallérral, nyakában aranylánccal jeleníti meg. A modell bal, kesztyűs kezét az oldalára csatolt kardja markolatán nyugtatja. Jobb kezével övébe markol, miközben levetett kesztyűjét is fogja. |
| JELZÉS: |
Jelezve balra lent: "FraAmerling 1833" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Amerlingnek a bécsi biedermeier portréfestészet egyik lagnagyobb mesterének e kitűnő portréja, a Szépművészeti Múzeum szakértőjének véleménye szerint, majd egy évszázada eltűnt a szakkutatás elől. A festő monográfusa, Günter Probszt szerint utoljára a budapesti Műcsarnok kiállításán, a 20. század elején. A festmény első forrásos említése a bécsi művészetkritikus Joseph Preleuthner által 1842-ben összeállított nevezetes döblingi gyűjtő, Rudolf von Arthaber katalógusában lelhető föl. Az 1800-as évek elején szokatlan jelenségnek tűnik, hogy egy fiatal arisztokrata portréját egy művészetkedvelő osztrák nagyiparos több, mint 112 darabos európai mestereket fölvonultató képtárában lássuk alig kilenc évvel annak elkészülése után. De ha megismerjük az ábrázolt ifjú és a gyűjtő életpályáját ez már korántsem tűnik olyan rendkívülinek. Rudolf von Arthaber nemcsak az osztrák ipar felvirágoztatójaként vált ismertté, hanem a bécsi Műegylet alapítójaként is. Gróf Waldstein-Waltenberg Jánosról (1809-1876) is tudható, hogy rendkívül fontos szerepet játszottak életében a szépművészetek. A csehországi német származású, de magyarrá vált arisztokrata család sarja, mint a bécsi Műegylet elnöke és a bécsi művészeti élet részese, jól ismerte R. von Arthabert és az egyre sikeresebb és népszerűbb Friedrich Amerlinget. Waldstein János pályája elején Széchenyi István baráti köréhez tartozott, 1830-ban társa volt a Duna szabályozását célzó második keleti utazásának. Több karikatúra rajzot készített Széchenyiről, mellyekkel tréfás elismerését fejezte ki barátja törekvéseiért. Waldstein állami hivatalokat töltött be, császári és királyi kamarás, valóságos belső tanácsos, 1861-től Ung megye főispánja, a Magyar Tudományos Akadémia Igazgatóságának a tagja, jogi és bölcsészdoktor, a Képzőművészeti Tanács első elnöke (1870). Bécsi művészeti kapcsolatai, mecénási, gyűjtői tevékenysége révén került birtokába Thomas Ender (1793-1875) Felvidéket és Észak-Magyarországot ábrázoló 220 db tájképe, amelyeket 1868-ban az Akadémiának ajándékozott. 1833-ban, a védett festmény készülésének évében Amerling volt az egyik legkeresetteb portretista a császárvárosban. Udvari megbízásai mellett, osztrák és magyar arisztokrata családok tagjait festette. Eszterházyak, Pálffyak portréit készítette ebben az időszakban. Az 1833-as év különös jelentőséggel bírt Amerling életében, mert július és szeptember között Hollandiában járt tanulmányúton. Ahol nagy hatást gyakoroltak rá a régi holland és flamand mesterek, és ez művein is érzékelhető változásokat eredményezett. Waldstein János félalakos képmása, ahogyan azt 1927-es életmű katalógusában Probszt írta "Graf Johann Waldstein in Spanischem kostüm/spanyol kosztümben" látható. A sötét világos kontrasztjára épülő, rendkívüli eleganciájú öltözet jelmez-szerűsége, sajátos stiláris előjele a historizmusnak. A Fridrich von Amerling Gróf Waldstein János spanyol kosztümben című festmény, amely az ábrázolt személyről a hazai művelődéstörténetben betöltött szerepe ellenére egyetlen ismert eredeti arckép, kimagasló művészi kvalitása, a festmény keletkezési körülményei és Wladstein János személye miatt, a magyar művészet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
