| MEGNEVEZÉS: |
Mária szobor |
| KOR: |
1760-1900 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
mészkő, riolittufa (?) |
| TECHNIKA: |
faragott |
| MÉRET: |
magasság: 270.00 cm; szélesség: 263.00 cm; mélység: 73.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is látogatható őrzési helye: Szikszó, Bártfai út, Magyar-hegy.
Egykor 3 szoborból álló szoborcsoport, mára csak a töredékesen fennmaradt az oszlopon középen Mária csonka alakja. Az oszlopon felfelé szőlőindák, levelek és szőlőfürtök láthatóak, az oszlopfő alatt napsugarak nyomai. A talapzat két kiemelkedő volutás posztamensén egykor feltehetően Szt. Vendel és Szt. Orbán szobrai állottak. A posztamenseken töredékesen "Mi Urunk" és "Üdvözlégy Mária" felirat olvashatók. Az oszlop talapzatán egyik oldalon báró Perényi család címere és alatta "Könyörögjünk Isten áldásáért" valamint "1760" felirat látható, a talapzat túloldalán: "Kegyeletből kijavíttatta és ehelyire állíttatta gróf Hunyady Lászlóné 1900" olvasható. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Közérdekű bejelentés nyomán került a töredékesen fennmaradt barokk szoborcsoport a műtárgyfelügyelet látókörébe 2018 őszén. A szakértői vélemények és a helytörténeti emlékek nyomán – írásos források híján – a szoborcsoport keletkezéstörténete a következőképpen rekonstruálható. Szikszót 18. századi történelme során sok csapás érte. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a kurucokhoz csatlakoztak a helyiek, ezért a császári hadak felégették 1706-ban a várost. Ezt követően pestis tört ki, melynek több mint 800-an estek áldozatul. Miután a középkori templomot a reformátusok használták, Perényi Gábor, a város rekatolizált földesura, 1743-ban a pestis elől menekülve Szikszón telepedett le, ahol 1747-ben katolikus plébániát alapíttatott, de templomuk csak évtizedekkel később, 1780-ban épülhetett. A szobron található 1760-as évszám és Perényi címer miatt egyértelmű, hogy a katolikus Perényiek állíttatták fel eredetileg az általuk használt kastély udvarán, miután katolikus templom ezidőben még nem létezett. A szobor állíttatásának indokaként két eshetőség valószínű, amelyek alapján következtethetünk a szoborcsoport két oldalán mára elpusztult szentek kilétére. Az egyik lehetőség szerint a 18. század derekán dúlt pestisjárvány elmúltával készült a szobor, mint megannyi fogadalmi emlék ebben az időben. Ez esetben elképzelhető, hogy Mária két oldalán Szent Rókus és Szent Sebestyén állhattak. A másik lehetőség – amelyre a Mária oszlopon tekergő szőlőindák utalnak – a város szőlőtermesztésével és az 1760-as év időjárásával kapcsolatos, amikor is szárazság sújtotta a vidéket. A szikszóiak számára, mint mezőgazdaságból élő gazdák számára létkérdés volt a jó termés. Ebben az értelmezésben könnyen elképzelhető, hogy Szent Vendel, aki az itatás, pásztorkodás védőszentje, valamint Szent Orbán az utolsó fagyosszent, a fakadó szőlőfürtök védőszentje kapott helyet a szobron. Erre utalhat a posztamens felirata is:”Könyörögjünk Isten áldásáért!” A szikszói kastély 1860-ban a Hunyady-család birtokába került, 1900-ban Hunyady Lászlóné Csáky Sarolta volt a tulajdonosa, aki abban az évben felújíttatta a szoborcsoportot és átszállíttatta a Magyar-hegyre, ahol ma is áll. A töredékes szoborcsoport korára, a korszakból megmaradt helyi műalkotások és egyéb emlékek ritkaságára és hozzá kötődő Perényi és Csáky családok helytörténeti jelentőségére tekintettel a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
