| MEGNEVEZÉS: |
Kosztolányi Dezső író, költő ismeretlen töredékei egy papírlapon |
| KOR: |
1930-as évek közepe |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta, ceruza |
| MÉRET: |
terjedelem: 1.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Zöld tintával írt sajátkezű kézirat, 1 beírt oldal. A szövegben számos ceruzás és tintás kihúzás és javítás. A szöveg átirata: „Paprika [ceruzás] / Tréfa divatos szonettre / (Könnyű játék; / naponta ötvenet lehet írni) / Könnyű lábad kertemen oson, / Éj szállj le te sötétem, kormosom / Lásd, vágyamat megint hozzád feszítem, / S kérlek segíts a jámboron, a híven, / Mostan lopódzol a gyepvánkoson / Ki itt gyötrődik tusázik, lázas vánkoson, / Én feketém, én szörnyű kormosom. / Mostan lopódzól a gyepvánkoson, / A könnyű lépted kertemen oson, / Én barbárom feketém, Én fránya szörnyű fekete kormosom, / Kitárom néked a kapum, a szívem, / Ülj az ágyamhoz csendesen jó barbár, szelíden / S gyógyíts meg engem, néger orvosom. / Te fekete vagy és mi a fehér, / Én könny vagyok csak és te vagy a vér, / Te a halál vagy, s én vagyok az álom. / Add áfrikai gyilkos gyógyszered, / A semmi-t írját annak, ki már szeret, / Nyújts fekete ékszeres kezedből: óh halálom / Nyújtsd [a fenti három sort a költő utólag ceruzával áthúzogatta] / A semmi írját, annak ki szeret, Nyújtsd csillagos kez / ékszeres kezedből: a halálom” A jobb felső sarokban ceruzával írt 4-es szám áll. |
| JELZÉS: |
A kézirat jobb felső sarkában ceruzával írt 4-es szám. |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A 2011 júniusában, budapesti árverésen történt felbukkanásáig az irodalomtörténet számára ismeretlen volt a kézirat. A papírlap összefüggőnek sejthető sorokat, köztük áthúzottakat is tartalmaz, kétséget kizáróan Kosztolányi keze írása, a rá jellemző zöld tintával és jellegzetes betűivel. Az alárendelt sorok egyetlen verssé állnak össze. Az allegorikus vonatkozások érthetőek, a halállal értekezik a költő, aki nagybetegként az ágyból írt, miközben túl volt a gyógykezelésen. Innen lehet datálni a versvázlatot 1934-35-re, vagy még későbbre, akár a „beszélgető lapok” korából is származhat. Egy összefüggő kézirategyüttes darabja is lehet, amely a 4-es számot viseli. Arról nincs tudomásunk, hogy volt-e folytatása, illetve hol van a többi darab. Kosztolányi Dezső eddig ismeretlen, saját kézírásos verstöredéke az irodalomtudomány számára további kutatást igénylő, kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan irodalomtörténeti dokumentum. |
|
|
|
|
|
