| MEGNEVEZÉS: |
Lippai Anna portréja, 1929 |
| KOR: |
1929 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Szeged (?) |
| ANYAG: |
bronz |
| TECHNIKA: |
öntött |
| MÉRET: |
magasság: 46.00 cm;
egyéb méret(ek): talapzattal együtt: 61 cm |
| LEÍRÁS: |
Fiatal hölgyet ábrozoló körplasztika. Haját kislányos, két copfos fonattal ábrázolta a művész, amely mintegy íves keretbe foglalja a büsztöt. |
| JELZÉS: |
jelzés a szobor bal vállán: OHMANN |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Ohmann Béla: Lippai Anna bronz büsztje 2020 októberében került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, amikor a műtárgy birtokosa védési javaslatot rá. A védési eljárást a gyűjtőkörileg illetékes közgyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szakértői véleményét figyelembe folytatta le. Ohmann Béla életművének legjelentősebb részét a köztéri szobrok tették ki, csekély számban maradt fenn önálló plasztikája, ezért azok jelentősége felértékelődik. A jelen mű Ohmann Béla korai, kevésbé reprezentált alkotásai közül való. A megrendelő, Stampay János (1903-1983) építész a szegedi Dóm tér építkezésein került kapcsolatba – a szintén ott dolgozó – Ohmann Bélával, a szobrot is ekkor, 1929-ben készíttette menyasszonyáról. A portrészobrot a család őrizte meg. A művész az egyes részleteket elnagyolva ragadta meg az ábrázolt karakterét, ám a kor közízlésének lenyomataként a mű így is példaértékű. A műtárgy a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, mert a két világháború közötti korszak talán legfoglalkoztatottabb szobrásza, Ohmann Béla művei közgyűjteményben igen szerény számban reprezentált, az életmű önálló darabjainak nagy része lappang, ez a portrészobor a korszak példaértékű műve, ahol nemcsak az ábrázolt személye, de a keletkezés körülményei is ismertek. |
|
|
|
|
|
