| MEGNEVEZÉS: |
Brassai-kódex |
| KOR: |
18. század első fele |
KELETKEZÉS HELYE: |
Erdély |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): 39 számozatlan lap. |
| LEÍRÁS: |
Erdélyi unitárius környezetben keletkezett kéziratos versgyűjtemény, feltehetőleg a 18. század első feléből. A kötet végén Kanyaró Ferenc (Torda, 1859 – Torda, 1910) kolozsvári unitárius gimnáziumi tanár 1895. január 21-én kelt kéziratos tartalomjegyzéke és aláírása. Korabeli, festett papírborítóban. Kanyaró kutatása után keletkezett, kék, vörös és lila ceruzás bejegyzésekkel. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Brassai-kódex a maga nemében egyedülálló versgyűjtemény-kézirat. Az egykori kolozsvári Unitárius Kollégium Nagykönyvtárának e darabját hosszú ideig elveszettnek hitte a szakirodalom, mígnem 1977-ben, amikor is a közvélemény és a tudományos élet ismét tudomást szerzett róla, mert a kézirat, magántulajdonba kerülve ismét fölbukkant. A kézirat keletkezése a 18. század elejére tehető, másolójának a Kolozsvári Unitárius Kollégium egyik diákját sejti a szakirodalom, illetve egy provinciális műveltségű felnőtt másolóra is gondolnak. A szerző, illetve másoló célja az unitárius jellegű énekanyag gyűjtése volt. A gyűjtemény kétharmadát ismert unitárius verselők művei teszik ki. A 39 számozatlan levélből álló versgyűjtemény 18 éneket tartalmaz a 16-18. századból. A Brassai-kódex több olyan költeményt, illetve szöveget megőrzött, amelyek sehol másutt nincsenek meg, csak ebben a kódexben maradtak fenn, vagy pedig egyes költeményeket itt jegyeztek le első ízben (pl. a gyűjtemény egyik legérdekesebb darabját, Magyarok siralmas énekét, 1704). Ezért is vált különlegesen értékessé, ez teszi a magyar költészettörténet számára egyedülállóvá ezt a kis versgyűjteményt. A kizárólagosságon, és elsőségen túl a kötet hozzájárul a már ismert szövegek keletkezés-történetének rekonstruálásához is. Így például ilyen az Igen szép ének című siralmas ének, vagy Szentmártoni Bodó János 1625-ben írott "A vasnak dicséretiről" szóló éneke, de például a Brassai-kódexben leírt öt karácsonyi és húsvéti éneket – Következnek a rendel karátsonra való rövid éneketskék és a Húsvéti ének – sem találjuk meg más kéziratokban, illetve nyomtatott forrásban. Az unitárius irodalom szempontjából nagyon fontos szerepe van a kéziratoknak, ugyanis az unitáriusok nem rendelkeztek nyomdával, és sok minden csak így hagyományozódott. A fentiek miatt kötet a magyar irodalom-, művelődés- és vallástörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan forrásértékű tárgyi emléke. |
|
|
|
|
|
