| MEGNEVEZÉS: |
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele, amelyben nagyernyei Siko Györgyöt és Pált a székely lófők sorába emeli. (Kelt: Várad, 1632. szeptember 26.) |
| KOR: |
1632. szeptember 26. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Várad |
| ANYAG: |
pergamen |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
Az oklevelet kézjegyével látta el Kovacsóczy István kancellár is. Szépen kidolgozott iniciáléval, az intitulatio és az adományozottak neve aranyozott betűkkel íródott. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az erdélyi fejedelem adománylevele – a lófőknek adományozott oklevelek kiadási gyakorlatának megfelelően – festett címer nélküli. Az oklevél kiadatlan, és noha Pálmay József (Maros-Torda vármegye nemes családjai. Marosvásárhely, 1904) említést tesz a nagyernyei Sikó családról, de az 1632-es adományt nem ismeri. (Az említés szerint "1570. július 19-én Sikó Pál Máján és Nagyernyén János és Pál lustrálnak." Kempelen monográfiája (Magyar nemes családok. I-XI. kötet, Budapest, 1911-1932) már csak átveszi az információ töredékét. Mivel az oklevelet keretben tárolták és – 2011. decemberi budapesti árverési felbukkanásakor – úgy is került piaci forgalomba, ezért a kihirdetés záradéka – ha van ilyen – egyelőre nem ismert. (A keret megbontására 2011-2012-ben lefolytatott védési eljárás során sem volt mód.) Az oklevél, mint lófőknek szóló adomány meglehetősen ritka, hiszen ezeket az Erdélyi Fejedelemségnek a Habsburg uralom alá kerülésével – hogy a Magyar Királyság területén érvényes nemességnek minősüljön – meg kellett újítani, ezért az ilyen jellegű adománylevélből kevés maradt fenn. A tárgyalt adománylevél a 17. századi erdélyi és székely társadalom történetének ritka forrása, ezért a magyar történettudomány kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári dokumentuma. |
|
|
|
|
|
