| MEGNEVEZÉS: |
Lórántffy Zsuzsanna magyar nyelvű sorai és saját kezű aláírása egy neki címzett levél hátán. (Kelt: Munkács, 1654. augusztus 30.) |
| KOR: |
1654. augusztus 30. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Munkács |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
terjedelem: 3.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
A levéllel Farnasi János fordult a fejedelemasszonyhoz, mert annak nagygúti jobbágyai elfoglalták az ő ott lévő földjeit, némelyeket önkényesen beszántottak, másokon pedig nem engedték, hogy az ő jobbágyai dolgozzanak. Farnasi a fejedelemasszony segítségét és az ügy kivizsgálását kéri. Lorántffy Zsuzsanna a következő utasítást adta: "Prefektus Uramatt ide küldgiük amelyik nek Igasaga leszen ökgyelme Igazitsa ell." |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A dokumentum nem a hagyományos értelemben vett missilis, hisz nem tartalmazza azok formai szempontból olyan kötelező elemeit, mint a címzett neve, tisztsége, keltezés helye, ideje. Mindezek a fontos információk a levél tartalmából és a külzetén található feljegyzésekből állapíthatók meg. A magát Farnasi Jánosnak nevező levélíró személyéről eddig mindössze annyi derült ki, hogy őseitől örökölt nagygúti birtokán gazdálkodott háborítatlan nemesi szabadságban, mígnem a "Nagyságos Asszony" jobbágyainak erőszakos fellépése ennek véget vetett. Földjének egy részét maguknak beszántották, másik részét parlagon hagyva ugyan, de szintén elfoglalták. Alázatos hangnemben folyamodik az ügy mielőbbi kivizsgálásáért, a törvényes igazság kiderítéséért. Ki lehet az a titokzatos nagyasszony, akihez ez a kérvény szól? A titkot a levélen található, 1654. augusztus 30-án kelt, két sorba foglalt utasítás leplezi le, amelyet Lórántffy Zsuzsanna aláírásával hitelesítve adott ki uradalmi praefectusa számára. Tisztviselőjét a helyszínre kiküldve kéri, a felek meghallgatása utáni igazságos ítélet meghozatalára. A címzett tehát Lórántffy Zsuzsanna, s a beadvány megírására 1654 kora tavaszán-nyarán kerülhetett sor. A Farnasi család egy Ugocsa vármegyében honos, mondhatni fajsúlytalan kisnemes család, aki az országos politikában egyáltalán nem szerepel, sőt nevük a vármegyei közéletben sem fordul elő. A Bereg vármegyei Nagygút településen rendelkeznek némi részbirtokkal. Nagygút a munkácsi uradalom részét képezte. Ezért fordult tehát Farnasi János az ügyben eljárni egyedül illetékes személyhez, az uradalom tulajdonosához. Ennek a 4 mezővárost és 148 falut magába foglaló munkácsi birtokkomplexumnak a tulajdonosa az 1633-ban történt birtokba iktatás óta I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsanna volt. I. Rákóczi György 1648-ban bekövetkezett halála után özvegye Erdélyből Munkácsra költözött, és innen igazgatta terjedelmes birtokait. A közéletet befolyásoló, a református kultúrát és iskolaügyet áldozatkészen pártfogoló, özvegy fejedelemasszonyt már kortársai kitűnő és hozzáértő gazdaként tartották számon. A szóban forgó beadvány jól szemlélteti munkamódszerét. A fejedelemasszony személyesen olvasta el a hozzá beérkező megkereséseket, saját kezűleg írja rá kapcsolatos észrevételeit, a szükséges teendőket. Szikár, sallangtól mentes stílusban, világosan fogalmazta meg mondandóját. Látszik az összhang, a jó munkakapcsolat alkalmazottjával. Sajnálatos, hogy a történelemben betöltött szerepéhez és jelentőségéhez mérten Lórántffy Zsuzsannára és az általa kormányozott munkácsi uradalomra vonatkozóan számottevő forrás nem áll rendelkezésünkre. Ezek egy része az évszázadok során feltehetően megsemmisült, maradék része pedig még valahol lappang. Emiatt rendkívül fontos, hogy a napjainkban felbukkanó dokumentumok a történészek látókörébe kerüljenek, biztonságos megőrzésükről gondoskodjunk. Történeti forrásértékét tekintve és Lorántffy Zsuzsanna munkácsi uradalma ügyintézési menetének rekonstruálása szempontjából a dokumentum a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan elemét képezi. |
|
|
|
|
|
