| MEGNEVEZÉS: |
Rózsafüzér Királynéja Plébániatemplom hajójának és szentélyének üvegablakai (összesen: 31 db), 1931-1941 |
| KOR: |
1931-1941 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Budapest |
| ANYAG: |
üveg, ólom, ón, vas |
| TECHNIKA: |
festett |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): Az üvegablakok mérete: a szentély ablakai kb. 7-8 m magasak; a kereszthajó záródásában lévő Szent Domonkos- és Szent Margit-ablakok két-két szélső eleme kb. 6,5 m magas, a középső ablak kb. 8-8,5 m magas, 1 m széles; a hajó kisebb ablakai kb. 5-5,5 m, a magasabb középső ablakok kb. 6-6,5 m magasak és 0,8 m szélesek. |
| LEÍRÁS: |
Az üvegablakok a templom főhajójának hosszabb szakaszán 2x3-3 ablaknyíláson, a kereszthajó záródásában 3-3 nagyobb ablaknyíláson, majd a főhajó rövid falszakaszán 2x3 ablaknyíláson, valamint a szentély 7, fent háromkaréjos, mérműves záródású ablaknyílásán, vasmerevítésű és keretű, ón-ólom ötvözetű fémpántokba foglalt, színes, ill. színesen ornamentális és figurális - ábrázolásokkal festett üveglapocskákból összeállított ún. festett üvegablakok - összesen 31 festett üvegablak található.
1) A szentély hét ablaka a Hét szentséget mutatja be.
2) A hajó ablakain a bejárat felől jobb oldalon Ószövetségi jelenetek, a bejárat felőli baloldalon a Nyolc boldogság ábrázolása jelenik meg. A következő hármas ablakon Újszövetségi jelenetek sora látható.
3) A kereszthajóban a szekkók fölötti hármas, 4+1 - 5+1 - 4+1 osztású kompozíció látható: baloldalon Szent Domonkos, jobboldalon Szent Margit életéből vett jelenetek vannak. |
| JELZÉS: |
a szentély hét ablaka jelzés nélküli. A hajó bejárata felőli jobb oldalán a legfelső sor középső tábláján: "Róth Miksa, 1932". A bejárat felőli baloldalon: "Róth Miksa, 1931". A következő hármas ablakon a Menekülés Egyiptomba jelenet tábláján látható Róth Miksa jelzése, az "RMR" összevont monogram - az első "R" tükrözve és 1931-es évszám. A kereszthajóban Szent Domonkos alakja alatt: "Zsellér Imre 1937/Budapest". Jobboldalon alulról a második sor középső üvegtábláján: "ZSELLÉR IMRE/Budapest/1941".
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A trianoni békeszerződés, majd 1930-as évek gazdasági világválsága a művésztársadalmat erősen sújtotta, megélhetési gondja miatt számos jeles művész volt kénytelen pályát váltani. A reménytelen helyzetben sokan fordultak a hit felé, a hitélet megélénkült. Jelentősebb, monumentális művek létrehozására a két világháború között nagyrészt az egyház adott megrendelést. A korszak egyházművészete tehát kiemelt jelentőségű. Figyelemre méltó esemény, hogy a katolikus egyház 1938-ban Budapesten rendezte a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust. Az oltáriszentség tiszteletét középpontba állító Eucharisztikus Világkongresszus a magyar katolicizmus 20. századi történetének legnagyobb szabású ünnepsége volt. A Thököly úti templom üvegablakainak megrendelése az ikonográfiai program összeállítása a kongresszusi előkészületek idejére esett. A program teljes körű elemzése – a védési eljárásba bevont szakértő (Iparművészeti Múzeum) szerint – még további kutatást igényel. Meghatározó körülmény továbbá, hogy a két világháború közötti időszak budapesti üvegfestő iskolájának olyan mester-tanítvány viszonyban is vizsgálandó művész egyéniségeihez köthető alkotások az együttes darabjai, amelyek egységes szemlélettel készült, jelzett és datált művek sorozatát képezik. Róth Miksa visszaemlékezéseiben "jelentősebb üvegfestészeti" művei között tartotta számon a "Szent Domonkos-rend temploma" számára készített üvegablakait. Zsellér Imre és Palka József munkássága még feldolgozatlan, így az ő életművükön belüli értékelés még nem végezhető el. Fentiek értelmében a tárgyegyüttes egyedi és ritka ikonográfiájára tekintettel, a magyar egyházművészet és kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
