| MEGNEVEZÉS: |
Kossuth Lajos levele gróf Kreith Bélához az 1848/49-iki Emlékek Gyűjteménye és Kossuth Múzeum létrehozása és lokalizálása tárgyában. (Kelt: Turin, 1892. október 15.) |
| KOR: |
1892. október 15. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Torino |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
terjedelem: 2.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Kreith Béla gróf és első felesége, Farnek Janka 1882-től komoly gyűjteményt hozott létre az 1848/49-es szabadságharcra vonatkozóan. A grófi pár a gyűjteményt eredetileg vidéken tervezte bemutatni, de kikérték Kossuth véleményét is. Az irat egyfelől e kérdésre írásos válasz, másrészt köszönőlevél is Kossuthtól. Kossuth levele bőséggel taglalja azon indokokat, amiért írója a "48/49-ki szabadság harcz országos museum" elhelyezését kizárólag a fővárosban tudja elképzelni. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Gróf Kreith Béla (Arad, 1851 - Csüdőtelke, 1916) és felesége komoly, több ezer darabból álló gyűjteményt hozott létre, kimondottan 1848/49-es szabadságharcra vonatkozó iratanyagból, okmányból, nyomtatványból, könyvből, festményből, fegyverből és ruházatból. Amikor a gyűjteménynek alkalmas helyet kerestek, kikérték Kossuth Lajos véleményét is. A házaspár vidéki elhelyezésre gondolt, de Kossuth valószínűleg fővárosi elhelyezést opponált. A tárgyalt Kossuth-levél a tervezett Kossuth Múzeum létrehozataláról és elhelyezéséről szól, amely végül valóban a Városligetben kapott helyett, pontos neve pedig „1848/49-iki Országos Ereklyegyűjtemény és Kossuth-Múzeum” lett. Kossuth Lajos 1894-es halálát követően a vallás- és közoktatási minisztérium úgy döntött, megvásárolja a gyűjteménynek egy jelentős, kéziratokból és nyomtatványokból álló részét, közel 2000 db iratot és azokat a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezi el. Az így felvásárolt iratok a Magyar Nemzeti Múzeumból később a Magyar Országos Levéltárba kerültek, ma a levéltár Kossuth gyűjteményének törzsét képezik. A Kossuth-iratoknak állami pénzből történő megvásárlása utólag nagyon szerencsés körülménynek mondható: 1911-ben ugyanis, az immár a Népszínház utcába költöztetett maradék Kreith-gyűjtemény tűzeset áldozatául esett és megsemmisült. Tekintettel arra, hogy a grófi házaspár Kossuthnak kiemelt figyelmet szentelt és, hogy a múzeum azután valóban Budapestre került az eredeti tervekkel ellentétben, a levél a Kossuth-kultusz, a múzeumügy-, valamint helytörténeti jelentősége miatt kulturális örökségünk kiemelkedő és pótolhatatlan részét képezi. |
|
|
|
|
|
