| MEGNEVEZÉS: |
„Balaton” csavaros gőzhajó (ex Alexandra, ex Mohács, ex Irma, ex FK-312) (1872) |
| KOR: |
1872 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Újpest |
| ANYAG: |
acéllemez |
| TECHNIKA: |
szegecselt |
| MÉRET: |
szélesség: 5.20 m;
egyéb méret(ek): Teljes hossza: 33, 60 m; Fixpont magassága (lehajtott árbóccal): 6, 20 m; Oldalmagassága: 1, 85 m; Szélesség a főbordán: 5, 00 m; Bordaosztás: 0, 45 m |
| LEÍRÁS: |
Gőzgépét Bécsből a Schimmelbusch Gépgyárból hozatták.
A hajótest élbe futó orr- és farkiképzéssel, ívelt bordákkal, acéllemezből készült az 1800-as éveknek megfelelő szegecselési technológiával. A farrész domborított kiképzésű, a szabadon elhelyezett hajócsavar mögött elhelyezett hajócsavar mögött található a fartőkén ágyazott kormánylapát, működtetését kormánygép végezte. A hajótesten zárt felépítmény és felépítmény tetején sétafedélzet található. A középen elhelyezett kormányállás a felépítményen kapott helyet, kétoldalt bejárattal, körben ablakos kivitelben, középen található a kormánykerék. Az orrfedélzeten kapott elhelyezést a kézi működtetésű horgonycsörlő, ez előtt található a kígyófejes horgony. Az orr- részen lévő sétafedélzeten áll a ledönthető hajóárbóc, és innen közelíthető meg a lépcsőn át a kormányállás. A sétafedélzeten a kémény mögött található a vontatási feladat esetén használt vontató berendezés. A farfedélzeten helyezték el a vontatókötél terelőt (kóling) és akormánylapátot működtető körnegyedes kormánygépet. A személyek mozgásánál a biztonságot szem előtt tartva a hajótesten körbefutó csőkorlát van.
Az eredeti hajóbelső a folyamatos átalakítások során teljesen megváltozott. A hajó belső terei két részre oszlanak a bejáratnál lévő válaszfal miatt. Az első tér 6,3x4 m-es, mindkét oldalán ablakok találhatóak. Ebbe a térbe csak a keresztválaszfalon lévő átjárón lehetséges bejutni. A bejárattól hátra eső tér 13,5x4 m-es, szintén abalkokkal megvilágított helyiség, sőt a középső részen - a volt gépházban - felülvilágító is biztosítja a természetes megvilágítást. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Balaton második gőzhajóját, s egyben a legelső balatoni csavargőzöst, a "Balaton" vontatót 1872-ben Veruda Péter újpesti hajógyárában építették a Zala-Somogyi Gőzhajó Társulat megrendelésére. A hajó rendszeres járatokat bonyolított le Boglár, Révfülöp és Badacsony között. A személy- és postaszállítás mellett hat uszállyal főleg követ és bort szállított a forgalomból kieső északi partról az akkor már vasúti összeköttetéssel bíró déli partra. A társaság 1876-ban csődbe ment, s a hajó a Dunára, majd 1878-ban rövid időre "Petőfi" néven a Hármas Körösre került. Az Egyesült Körösi Gőzhajózási Vállalat ezzel a hajóval indította meg a gőzhajózást a Körösökön. 1879-ben ismét a Dunára került, ahol többször átalakítva, nevet és gazdát cserélve viselte az "Alexandra", "Mohács", "Irma" nevet. 1893-ban korszerűsítették, új kazánt kapott, gőzgépét felújították. 1930-tól a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek tulajdona. 1944 végén Aggsbachnál (2027, 5 fkm) a visszavonuló német csapatok robbantással elsüllyesztették. 1951-ben kiemelték és hazahozták. 1953-ban átépítették motoros vontatóvá. 1972-1973 telén a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) bajai telepén felújították, új segédgépet és villamos berendezést kapott. 1978-ban kivonták a forgalomból, 1980-ban selejtezték. 1981-ben visszakerült a hajó a Balatonhoz, a boglári kikötőbe. 1982-ben elkészültek a "Balaton" hajómúzeummá való átalakításának tervei, ezek megvalósítására a helyi nézetkülönbségek miatt nem került sor. 1984-ben a hajót kiemelték a partra, majd a múzeumi célú hasznosítás kötelezettségét figyelmen kívül hagyva egy vállalkozónak vendéglátó tevékenység céljára bérbe adták. Ennek következtében a hajón átalakításokat végeztek, hogy a vendéglátó tevékenység folytatására alkalmassá váljon. A belső terek berendezését, beleértve a szakemberek által megőrizni javasolt részeket is, teljes egészében elbontották, a nemrég még úszóképes hajó acél héjazatán nyílásokat vágtak. A vendéglátó-funkció 2000 táján megszűnt, a hajó ezt követően, használaton kívül állt, állapota nagyon leromlott. 2011-ben egy sikeres pályázatot követően felújításra került a "Balaton", ezután nem volt akadálya kulturális-turisztikai hasznosításának, amihez 2012-ben hozzájárult a védetté nyilvánítása is. A 19. században és a 20. század első felében épített, máig megmaradt gőzhajók nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak számítanak, amelyeket a fejlettebb országokban a kulturális örökség jelentős elemeként, féltve őriznek és gondoznak. A legöregebb még megmaradt magyar gőzhajó, a "Zoltán" (ex Neue Donau) oldalkerekes vontató gőzős 1869-ben épült. (2007 óta védett műszaki emlék, műtárgy-nyilvántartási azonosító: 80456. 2000-es években európai uniós támogatással felújították, azóta a Neszmélyi Hajóskanzenben látogatható.) A "Balaton" csavargőzösnél egy évvel korábban, 1871-ben épült a Lajta monitor. (1921-ig teljesített katonai szolgálatot, 1928-ban átépítették elevátorhajónak. Később a FOKA vállalatnál, mint "FK-201" dolgozott tovább. Szolgálati ideje alatt többször felújították, átépítették, modernizálták, de a hajótest eredeti szerkezete jelentős mértékben nem változott meg. A 2000-ben befejezett felújítási munkálatai során teljesen újjáépült monitor ma múzeumhajóként látogatható.) Ugyancsak 1871-ben épült a hajdani Gombos-erdődi vasúti gőzkomp megmaradt úszóegysége is. (2007 óta védett műszaki emlék, műtárgy-nyilvántartási azonosító: 73500) És ezzel a végére is értünk az 1872-ben épült "Balaton" csavargőzösnél idősebb hajóink felsorolásának. Az időben tovább haladva a "Balaton" az 1891-ben épített "Helka" és "Kelén" csavargőzös követi a sorban, amelyek motoros hajóvá alakítva ma is üzemelnek a Balatonon. Több magyarországi géphajó a 19. századból nem maradt fent. A "Balaton" gőzhajó a hasonnevű tó második géphajója, s egyben első csavargőzöse, illetve a megmaradt balatoni hajók közül a legkorábbi építésű. De legidősebb a Dunán valaha szolgálatot teljesítő és még létező csavaros vontató hajóknál is. Fentiek értelmében a "Balaton" csavargőzös hajó mint jelentős magyar műszaki és hajózástörténeti emlék a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális tárgyak körébe tartozik. |
|
|
|
|
|
