| MEGNEVEZÉS: |
Habsburg Rudolf osztrák trónörökös autográf, magyar nyelvű levele bizalmasának, ifj. Szögyény-Marich Lászlónak címezve, "Kedves Szögyény!" megszólítással. Bécs, 1887. december 9. |
| KOR: |
1887. december 9. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
terjedelem: 2.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
2 beírt oldal, fejléces levélpapíron.
Tartalma: Rudolf trónörökös a levél elején a németekkel való viszonyról ír: „A külpolitika szomorú mi már semmi más nem vagyunk mint egy porosz tartomány.” Úgy látja, hogy a hadseregben és a Monarchia német tartományaiban nagyon rossz a hangulat. Bízik Magyarországban: „Magyarország kultúrállami állásának és kifejlődésének sokat használtak az utóbbi évek...” Szerinte központi szerepe lehet a birodalom jövője szempontjából („A Monarchia Budapest felé nézzen!”). Közli, hogy Albrecht főherceg másnapra magához rendelte. Kéri a címzettet, hogy előtte még keresse fel, ha ideje engedi. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A levelet Rudolf főherceg, I. Ferenc József és Erzsébet császárné és királyné fia saját kezűleg írta. A betegségből lassan lábadozó trónörökös a címzett iránti nagyrabecsülésének kifejezéseként magyar nyelven vetette papírra sorait. A liberális gondolkodású, a Monarchia konzervatív politikáját kritikusan bíráló trónörökös nem élvezte sem atyja, sem a kormánykörök bizalmát. A hatalomból és kormányzásból kirekesztett Rudolf mégis megpróbált a politikai kérdésekben tájékozódni és véleményt alkotni. A levélben említett Albrecht főherceget (1817-1895) a szigorú katonai és ókonzervatív hagyományok letéteményeseként tartották számon. Korábban ő felügyelte a trónörökös nevelését és katonai kiképzését. Világszemléletük különbözősége miatt Rudolf számtalanul konfrontálódott vele. A levél címzettje, ifjabb Szőgyén-Marich László (Bécs, 1840 – Csór, 1916) császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, külügyminisztériumi osztályfőnök. Ez utóbbi tisztséget viselte a levél kézhezvételekor. Kiváló szellemi képességei, mérsékelt politikai nézetei, szíves, megnyerő modora révén több magas rangú személlyel került bizalmas viszonyba. Külügyminisztériumi osztályfőnökként Rudolffal is jó kapcsolatot ápolt. Azon kevesek egyike volt, aki Rudolf szűkebb környezetéhez tartozott. Végrendeletében Rudolf őt nevezte meg, hogy majd az íróasztal fiókját felnyissa és az ott lévő személyes hagyaték ügyében intézkedjen. Az életét tragikusan befejező Rudolf trónörökösről kevés forrás maradt az utókorra. Sajnálatos módon ifjabb Szőgyény-Marich László irathagyatéka sem került be a családnak a Magyar Nemzeti levéltár Országos Levéltárában P 638 törzsszámon őrzött anyagába. Sorsáról, hollétéről semmilyen információval nem rendelkezünk. Fentiekre való tekintettel a politikatörténeti szempontból fontos dokumentum a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javak körébe tartozik. |
|
|
|
|
|
