| MEGNEVEZÉS: |
Nádasdy Ferenc autográf levele Hőgyészy Pál, a soproni kerületi törvényszék elnökének részére Szil-Sárkányba „Méltóságos ur!” megszólítással. Kelt: Sopron, 1854. szept. 26. |
| KOR: |
1854. szept. 26. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Sopron |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
terjedelem: 2.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Két tintával beírt oldal.
Tartalom: „Éppen most kaptam Ő felsége legkegyelmesebb urunk m. kéziratát, úgy a m. igazságügyi minisztériumnak iratát, mellynél fogva gróf Cziráky lemondása után, a pesti főtörvényszék elnöklete reám ruháztatott át, és egy uttal oda utasitatom, hogy az elnöki hivatalt, Lipovniczky udvari tanácsosnak – ki a Soproni ker. főtörvényszék elnökévé neveztetett – adjam át.”
Nádasdy Ferenc 1851-től, a soproni királyi főtörvényszék elnöke, levélben értesíti Hőgyészy Pált, a soproni kerületi törvényszék elnökét, hogy Cziráky János lemondott a pesti királyi főtörvényszék elnöki tisztéről és az uralkodó őt (Nádasdy Ferencet) nevezte ki pesti főtörvényszéki elnöknek, Lipovniczky Vilmost pedig soproni főtörvényszéki elnöknek. Kéri Hőgyészyt, hogy a változásokból következő hivatalos teendőknél jelen legyen és térjen vissza Sopronba. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
1956-ban a Magyar Országos Levéltárban őrzött bírósági levéltárak iratanyagának jelentős része elégett. A Pesti Királyi Kerületi Főtörvényszék 266 csomó terjedelmű iratanyagából 0,7 iratfolyóméter, a Soproni Királyi Kerületi Főtörvényszék 143 csomó terjedelmű iratanyagából 0,14 iratfolyóméter maradt meg. A dokumentum az abszolutizmus korában felállított új bírósági rendszer működésének egy mozzanatát világítja meg, árnyalva ezzel a hivatali működés egy jelentős változásáról meglévő képünket. Gróf Cziráky János (Buda, 1818 – Lovasberény, 1884) azért mondott le főtörvényszéki elnöki hivataláról, mert nem értett egyet a bírósági kinevezések személyzeti politikájával. A váltás kapcsán világossá válik, hogy a főtörvényszéki vezetőváltásba, a hivatali teendők átadás-átvételébe a helyi törvényszék elnökét is bevonták, sajnos az nem derül ki, hogy ez hivatalos vagy informális úton ment-e végbe, de a levél zárómondata inkább az utóbbi feltételezést valószínűsíti. Nádasdy később tovább emelkedett a ranglétrán, 1857-1865 közt erdélyi kancellár volt. A levél a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan nemzeti kulturális örökség részéhez tartozik, mert a 19. századi magyar bírósági szervezetrendszerre vonatkozó hiánypótló adatokat tartalmaz, a magyar történelem fontos forrása. |
|
|
|
|
|
