| MEGNEVEZÉS: |
Keresztvivő Krisztus |
| KOR: |
16. század |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 75.00 cm; szélesség: 71.00 cm;
egyéb méret(ek): Díszkeret magassága: 110 cm; Díszkeret szélessége: 100 cm |
| LEÍRÁS: |
Sötét háttér előtt világos köpenyben, bal vállán keresztezett övvel, jobb vállán a kereszttel a nézőre kitekintő Krisztus háromnegyed profilos portréja.
Kerete: 17. századi csontberakásos díszkeret (holland mintájú, lakkfestett fa, csont, festett üveg). |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2012-es felbukkanásáig származástörténete nem ismert, szakirodalmi hivatkozásai nincsenek, műkereskedelmi előfordulásáról sincs tudomás. A festmény művészettörténeti előzményének a velencei Scuola Grande di San Rocco egykori kultuszképének, Tiziano, Vecellio (Pieve di Cadore, 1488/1490 – Velence, 1576) és Giorgione (Zorzi, Giorgio da Castelfranco) (Castelfranco, 1477/1478 – Velence, 1510) 1505 és 1508 körül készült közös művének tartott Keresztvivő Krisztus című kompozíciót kell tartanunk. Készülése után negyven évvel 1550-ben és 1568-ban Giorgio Vasari (Arezzo, 1511 – Firenze, 1574) által is kettőjüknek attribuált velencei mű, három alakos kompozíció volt. A vizsgált kép pedig csak a főalakot, a keresztvivő Krisztus figuráját ábrázolja. A csodatevőnek tartott kultuszképet számos későbbi változatban ismeri a szakkutatás. A San Rocco-beli kép nagy hatással volt a kortársakra, így Bellini, Bassano és Solario művészetében is föllelhető az egyalakos Keresztvivő Krisztus („Cristo portacroce”) ikonográfiájának elterjedése. De Magyarországon is ismertek a San Rocco-beli kompozíció hatására született alkotások. (Pl.: Giovanni Bellini (Giambelino) (Velence, 1426/1433 – Velence, 1516): Keresztvivő Krisztus, olaj, fa; 47,8×28,2 cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 4220; Zaganelli (Francesco da Cotignola) (Cotignola, 1475 körül – Ravenna, 1532): Keresztvivő Krisztus, olaj, fa; 43×57,5cm, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 4218; Itáliai festő, 16. század: Keresztvivő Krisztus, olaj, vászon; 69×88 cm, Püspöki palota, Pécs.) A vizsgált festmény alkotójának kilétét a védési eljárásban kirendelt szakértő (Szépművészeti Múzeum) külföldi kutatók bevonásával sem tudta egyelőre meghatározni, ugyanakkor általános a vélemény, hogy a festmény kiemelkedő művészi kvalitású munka, és leginkább a lombard körhöz áll közel. A festmény értékét növeli továbbá, hogy díszkerete is nagyon szép, minden bizonnyal korabeli munka, talán eredetileg is hozzá tartozott. Az Ismeretlen lombardiai festő, 16. század vége: Keresztvivő Krisztus című festménye a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan eleme, mert a magyar műtárgyállományban egyedülálló kvalitású, egyetemes vonatkozású műalkotás. |
|
|
|
|
|
