| MEGNEVEZÉS: |
Tokod Erzsébet akna területéről származó késő római aranypénzlelet, 430-450 között (10 db solidus) |
| KOR: |
430-450 között |
KELETKEZÉS HELYE: |
Konstantinápoly |
| ANYAG: |
arany |
| TECHNIKA: |
vert |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
Az 1940-es évek elején, Tokodon az Erzsébet aknai bánya területén iszapolási munkák során előkerült kincslelet része.
II. Theodosius kelet-római császár (408-450) constantinopolisi veretei, lényegében két típust és egy változatot képviselnek, amelyek nagyjából 430-450 között készültek, és a hunoknak fizetett kelet-római adó részeként kerülhettek ide.
A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei: műtárgy-nyilvántartási azonosító: 308279- 308288. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az éremegyüttes 2009 elején múzeumi javaslat révén került a Műtárgyfelügyelet látókörébe. Az éremegyüttest a tulajdonosok édesapja találta az 1940-es évek elején, Tokodon az Erzsébet aknai bánya területén iszapolási munkák során, különféle és különböző régészeti korú (pl. rézkori) kerámiatárgyak társaságában, ahol ő bányamérnökként dolgozott. (A lelet megtalálása idején az – a mai szabályozástól eltérően – nem képezte eleve az állam tulajdonát.) A 10 db aranypénz – eredetileg 14 db – egy kincslelet része lehetett. Az érmék II. Theodosius kelet-római császár uralkodása idején készültek, 430 és 450 között. Bár ezek a pénzek a maguk korában nagy mennyiségben készültek, és manapság sem számítanak ritkának, a lelőhelyük pontos ismerete miatt különösen is értékesek, ugyanis a pannóniai limes egyik fontos állomása mentén kerültek elő, és a kelet-római császárság hunoknak fizetett adójából származnak. Hasonló típusú pénzekből Hódmezővásárhely-Szikáncs pusztán is előkerült egy nagyobb, kb. 1400 darabból álló leletegyüttes. A kutatás számára a pénzek adózás utáni sorsa is érdekes, hogy hová kerültek a későbbiekben. Nyilvánvalóan a hun királytól a kísérőnépek fejedelmeihez is kerülhettek, azoktól pedig még alacsonyabb szintre. Az ilyen kis darabszámú leletegyüttesek is ezt bizonyítják. Több ilyen jellegű, arany solidusokat tartalmazó lelet került már elő a Kárpát-medencében. A hun korszakra vonatkozó kevés adat miatt azonban, ez a leletegyüttes a fentiek miatt kiemelkedően fontos történeti-gazdaságtörténeti tárgyi forrás, ezért kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
