Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 307521
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
DOKUMENTÁCIÓ; ÍROTT / NYOMTATOTT (KÉZ- ÉS GÉPIRAT); KÖZIRAT
oklevél; oklevél
Jogi helyzet:
VÉDETT
Alkotó(k):
kibocsátó: Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 – Gyulafehérvár, 1629)
MEGNEVEZÉS: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele. (Kelt: Kassa, 1620. május 14.)
KOR: 1620. május 14. KELETKEZÉS HELYE: Kassa
ANYAG: pergamen, viasz
TECHNIKA: tinta, kézírás
MÉRET: magasság: 34.50 cm; szélesség: 59.00 cm
LEÍRÁS: Pergamenoklevél, zsinóron függő ép viaszpecséttel. Tartalma: Bethlen Gábor tudatja, hogy sükösdi Győrffy Mátét a székely gyalogos puskások közül a székely udvari gyalogosok közé emeli, és az udvarhelyszéki Siklódon, Egyed (Agied) Tamás gyalogos puskás, Csiszér (Czizer) György és Lázár Márton szomszédságában fekvő birtokon lévő házára teljes adómentességet adományoz.
JELZÉS:
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: Az oklevél a 17. századi erdélyi társadalomtörténet és a fejedelmi hadsereg kialakulásának értékes dokumentuma. Az udvari gyalogság megszervezésére a XVI. század végén került sor, hogy a fejedelemnek legyen egy állandó és jól kiképzett hadteste. Béke idején ők látták el az udvar és a fejedelmi család védelmét is, ebből ered latin nevük (peditus praetorianus), akiket a XVII. század közepétől – ruhájuk színe alapján – kék darabontnak neveztek. Bethlen Gábor nagyobb számban emelte át a székely gyalogos puskásokat az udvari gyalogságba, egyben mentesítette őket a házadó megfizetése alól, ami egyértelműen társadalmi rangemelkedést jelentett. Sükösdi Györffy Máténak az udvari gyalogság közé emelése nem található a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának vonatkozó iratanyagaiban (a következő jelzetű irategyüttesekben: Erdélyi Királyi Könyvek (F1), Gyulafehérvári Káptalan segédkönyvei (F 14); Kolozsmonostori Konvent protocollumai (F 15) és segédkönyvei (F 35)). Fentiek alapján megállapítható, hogy az oklevél a nemzeti kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan javai körébe tartozik, mert máshonnan nem megismerhető, egyedi információkat tartalmaz a 17. századi erdélyi fejedelmi hadsereg kialakulásáról, valamint társadalom-, család-, és birtoklástörténet forrásértéke miatt.