| MEGNEVEZÉS: |
Bíboros önarckép, 1915-1916 |
| KOR: |
1915-1916 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 76.00 cm; szélesség: 61.70 cm |
| LEÍRÁS: |
Sötét háttér előtt háromnegyed profilban, papi öltözetben ábrázolt középkorú férfi félalakos portréja. A modell fehér reverenda felett vörös palástot, fején ugyancsak vörös papi sapkát (birétumot) visel. A férfi tekintete szuggesztív, vizsgálódó. |
| JELZÉS: |
balra fent: "Czigány" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény érdekes származástörténete annak jelentőségét is tükrözi. A mű korábban ajándékozás útján a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe került, ahol az az állandó kiállítás része is volt, azonban a közelmúltban egy bírósági ítélet a törvényes örökösök részére történő kiadására kötelezte az intézményt. A festményt közgyűjteményi léte az életmű jól dokumentált és feldolgozott darabjává tette. A monografikus feldolgozásokból tudjuk, hogy festőnk több ízben ábrázolta magát szakrális öltözékben, vagy éppen a szentség kellékeivel. A festmény értelmezését azonban csak a védési eljárás során készült szakkutatás tárta fel: a magas egyházi rangra utaló jelmez Czigány Dezső bíboros-kompozícióján ars poetica értékű önmegmutatkozás. A kép beilleszthető egy egyetemes művészkultusz hagyományba is, ahol a művész kiválasztottsága, tömeg fölé emelkedése szakrális üzeneteket hordoz. Ilyen értelemben nem feltétlenül a külsőségeiben sugallt vallásos gondolat és a kereszt motívuma révén társul kronologikus előzményéhez, a (Feszületes) Önarcképhez, hanem a kiválasztottság okán, amit ott a paletta motívuma és a kereszt együttesen rejtenek. A sorban ezt követő Bíboros önarckép radikálisabb, tudatosabb és egyértelműbb, akár tisztában volt szerzője saját történeti örökségével, akár nem. A mű párhuzamait az irodalomban is megtalálhatjuk, pl. a festő barátjának tekinthető Adynál (A nagyranőtt Krisztusok (1912) és Az izgága Jézusok (1914) a történelemben megszenvedett, megváltandó embert hirdetik a költő nevében és hangján). A költő és festő barátság e korszakban is jelentős, például Gulácsy is állandóan költők között mozgott. A Bíboros önarckép tehát, amely szép formaadású, jó minőségű kép, a művész saját kultuszképévé válik. A festmény általános művészettörténeti jelentősége, a Czigány Dezső életműben elfoglalt helye, fontos, a társművészetekkel rokonítható motívumtörténeti vonatkozásai miatt a magyar képzőművészeti örökség pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
