| MEGNEVEZÉS: |
Orgona, 1875 (Cegléd, evangélikus templom) |
| KOR: |
1875 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Cegléd |
| ANYAG: |
fa, fém, csont |
| TECHNIKA: |
festett, öntött, faragott, fűrészelt, forrasztott, facsapolással, flóderozott, esztergályozott, cizellált, csavarozott |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): Az orgonaház mélysége: 144 cm, szélessége: 231,5 cm. Az oldalfal magassága felülről az övpárkányig: 150 cm, attól lefelé: 144 cm. A játszóasztal magassága: 116 cm, szélessége: 104 cm. A pódiummal egybeépített mélysége: kb. 140 cm. A játszóasztal előlapján a bővítmény legfelül 30 cm mély. |
| LEÍRÁS: |
Egymanuálos pedálos kilencregiszteres mechanikus csúszkaládás szerkezető orgona. Az orgonaház három síptükörrel tagolt, középtengelyre szimmetrikus elrendezésű. A középső síptükör magasabb, rizalitszerűen előre ugrik. A síptükröket vízszintesen három részes párkány zárja le, függőlegesen pedig vájatolt, leveles fejezettel díszített pilaszterek határolják. A síptükrök felső részén áttört díszítés található. Az orgona tetejét tömör attika koronázza, a középső síptükör felett félköríves timpanonnal. A fedeles játszóasztal közvetlenül az orgonaház előtt áll, előlapján a mellvédkönyöklőre helyezett díszítmény található. Az orgona hangterjedelme a manuálban 54 billentyű és hang (C-f3), a pedálban 12 síp (C-H) és 18 billentyű (C-f0, ismétlő). A manuálbillentyűzete csont és ébenfa borítású, a billentyűzet jobb és bal oldalán két-két sorban 5-5 feketére festett regiszterkihúzó helyezkedik el. Mind a manuál-, mind a pedál-szélláda a homlokzat szintjén van, egymástól kb. 10 cm-re, köztes járódeszka nélkül. Az orgonaház Cs-oldalára helyezett motordobozban elektromos orgonamotor van. |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A ceglédi evangélikus közösség az 1870-es években új orgonát tervezett templomába építtetni. A gyűjtést is megindították. Az 1875. április 19-i közgyűlés arról döntött, hogy a régi (Jászladányból származó) orgona megjavítása helyett új orgonát vesznek, ezért kérjen be a lelkész több orgonaépítőtől árjegyzéket. A következő, május 2-i ülésen a lelkész jelentése szerint a négy megkérdezett orgonaépítő közül kettő válaszolt, ifj Országh Sándor magyar király udvari orgonaépítész és a debreceni Kiszel István. Mindketten nyolc és tízregiszteres orgonát kínálnak, 1200-1800 forintig. Ennél előnyösebbnek tűnik Bakos Károly 1000 Ft-os ajánlata a templomban már hónapokkal ezelőtt felállított és már használatban levő 10 változatú új orgonára. Az egyházközség Bakos orgonaművestől végül 950 Ft-ért és a régi orgonáért megveszi az új hangszert. A vételkor 400 Ft-ot kifizet az egyház, a többi költséget hat évre vállalja. Hamarosan azonban Bakos további jelentős engedményt ad egyösszegű 450 Ft-os végtörlesztés esetén, amit az egyházközség szívesen teljesít is.
A Bakos orgona az új templomban: 1894-ben megkezdődik egy új, nagyobb templom építése. Az építkezés fő oka a városrendezés volt: az 1815-ben épült, torony nélküli evangélikus kis templom, a különálló harangtorony és a szomszédos épületek helyére tágas térséget tervezett a helyi képviselő testület. A város polgármestere, Gubody Ferenc méltányos kisajátítási feltételeket ajánlott az evangélikus egyházközségnek. A lebontandó templomért és tanítólakért pénzösszegen kívül telket is adott a város. Az új templomot Sztehlo Ottó budapesti műépítész tervezi. Az alapkövet 1895. augusztus 19-én teszik le a város újonnan kinyitott piacterén. Az építkezést Tímár János helybeli építőmester vezeti, és helyi iparosok végzik. Az utolsó istentiszteletet a régi templomban 1894. június 3-án tartják, de már májusban döntenek arról, hogy az orgonát Bakos Károllyal szét kell bontatni, és másfél évig őriztetni, majd felállíttatni az új templomban. Bakos új ajánlattal lép elő. Vevőt szerezne a meglévő orgonára 700-800 FT-ért, és "hajlandó 1000-1200 Ft-ért az építendő új templom belső felszerelésével összhangzatos formában felépítendő új orgonát készíteni, a réginél dallamosabban hangzó szerkezettel." A közgyűlés elfogadja az ajánlatot. Ennek ellenére az orgona eladására mégsem kerül sor, mivel 1896-ban a templom berendezésekor a régi padok, az úrasztala, szószék és a keresztelőkút beállításakor 60 Ft-ot utalnak ki az orgona felújítására és "teljes jókarba helyezésére." 1896. október 31-én, a Reformáció Napján szentelik fel az új templomot. Eredetileg az orgona kézi fújtatású a homlokfalon. (Talán a kántor ülve fújtatott magának vagy a régi templomnak kis karzata volt.) Feltehetőleg 1896-ban, az orgonának az új karzaton történő felállításakor kerül a hátoldalra a fújtatás. (Ekkor jelzőcsengőt építhetett be a mester a hátul álló fújtatónak, amit később elektromos izzós megoldásúra cserélték.) 1918-ban, az I. világháború végén a ceglédi evangélikus templom orgonája sem kerüli el sorsát. A homlokzati 31 db ón sípot hadi célra rekvirálják. A homlokzat tátongó nyílását "pálcikaráccsal" szándékozzák befedni. A világháborút követően szokatlanul hamar, 1920-ban Kiszel János igazgató kántortanító kezdeményezésére döntenek a homlokzati sípok pótlásáról és az orgona rendbe hozásáról. A Rieger-orgonagyár 14.100 koronáért – az összeg egy sikeres táncünnepély bevételével könnyen összejön – novemberben beépíti az új sípokat és megjavítja a hangszert. Összességében a hangszer kevés változtatáson ment keresztül. Az egyik sípsorát, (Gamba 8') valamely időben kicserélték. Bár 1920-ban a Rieger-cég is készíthette e változatát, de a védési eljárásba bevont szakértő (Hajdók Judit) feltételezése szerint a vonós változatokat kedvelő ífjú Bakos Károly egy tisztításkor építette be a regisztert. A kézi fújtatást pedig elektromos fúvómotor váltotta ki a 20. század második felében. Az általános elpiszkolódáson – ami egy restaurálással könnyen orvosolható – kívül például az eredeti regiszterfeliratozás semmisült meg.
Az orgona a kétgenerációs, mintegy bő nyolc évtized alatt tevékenykedő ceglédi Bakos műhely orgonája. A mintegy 15 db megmaradt eredeti, vagy közel eredeti állapotú Bakos-orgona egyike. Az orgona hűen képviseli a Bakos műhely jellegzetességeit: kézművesen készült, az orgonaház és a játszóasztal a részletekben is tipikusan mintázza a Bakos-orgonák külső forrmáját. Játszó és regisztertraktúrája mechanikus a korábbi orgonaépítészeti hagyományok szerint; a szélládák típusa csúszkaláda mind a pedál-, mind a manuálműben a korábbi gyakorlat szerint. Az orgona hangterjedelme korszerű a manuálon C-f3 54 hang és billentyű, a pedálban pedig a provinciális kántori gyakorlatnak megfelelő 12 hang. Az ón sípok méretre vágottak, a pedálsípok mind fából készültek, a mixtúra C-hangokon repetál. Az orgonának különös értéket biztosít, hogy a mintegy bő nyolc évtized alatt Cegléd város kultúr- és ipartörténetébe beépült iparosműhelynek ez az egyetlen, Cegléd városában megmaradt közel eredeti állapotú Bakos-orgonája.Továbbá meghatározó egyedi értéke, hogy a Bakos-orgonáktól eltérően, az az orgona a helyszínnel, az 1896-ban épített ceglédi Evangélikus templommal, annak berendezésével, a karzatával esztétikailag egyedi módon összekapcsolódott. Az orgonaház koronadíszítménye a karzatmellvéd-díszítését viseli, amint a játszóasztal előlapjának bővítménye a mellvéddel egy egységet képez. Fentiek értelmében a ceglédi evangélikus templom részére 1875-ben készített orgona egyháztörténeti és ipartörténeti értékére , valamint az épített örökséghez fűződő kapcsolatára tekintettel, a nemzeti kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan tárgyainak körébe tartozik. |
|
|
|
|
|
