| MEGNEVEZÉS: |
Toronyóra-szerkezet, 1864 körül |
| KOR: |
1864 körül |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vas, bronz, fa, kő |
| TECHNIKA: |
kovácsolt, öntött |
| MÉRET: |
magasság: 70.00 cm; szélesség: 55.00 cm; hosszúság: 153.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Negyedütős, ollós gátszerkezetú toronyóra kézi kovácsolású alapra szerelve. Középen található a járómű, és ennek két oldalán a feles és negyedes ütőszerkezeteket találjuk a késleltető szélkerekekkel. Az ütő vezérlését a szerkezeti állványon lévő belső mutatószerkezet vezérelte. A harangra ütés céljából az állványon egy-egy kalapács volt, mely a megfelelő harangot ütötte. A kősúlyok a torony ún. akna részében működtek. A szerkezet elején egy ellenőrző mutató volt, ami a járás helyi megfigyelésére szolgált. |
| JELZÉS: |
készítőre utaló jelzés nincsen; a tartóállványon ajándékozási felirat ("Tekintetes Nagy Gábor, herceg Esterházy Pál titkárja, tekintetes Nagy Károly orvostudor, tekintetes Nagy Palesztic kisasszony, feledhetetlen anyjuk, néhai Nagy Pálné, szül. Drozdik Orsolya asszony, - meghalt Aszódon 1810 május 8-án - emlékének megörökítésére az aszódi egyháznak ajándékozták 1865") és javításra utaló tábla ("E toronyórát..., Chigyik Pál lelkészsége, Bentsok János másodfelügyelő, Perényi Dezső kántorsága alatt, Hrus... János harangozó idejében - Nagy János kántor indítványára - 1925 őszén javít... A mester neve: Csurányi János, órásmechanikus"). |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A mechanikus toronyóra szerkezetet Nagy Károly orvos és családja ajándékozta az aszódi evangélikus gyülekezetnek 1865-ben. Az ajándékozás tényét egy felirat is megörökítette: „Tekintetes Nagy Gábor, herceg Eszterházy Pál titkárja, tekintetes Nagy Károly orvostudor, tekintetes Nagy Palesztic kisasszony, feledhetetlen anyjuk, néhai Nagy Pálné, szül. Drozdik Zsuzsanna asszony, – meghalt Aszódon 1810 május 8-án – emlékének megörökítésére az aszódi egyháznak ajándékozták 1865". Az óramű beszerelésének költségét közadakozásból fedezték. Ezt azzal indokolták, hogy a toronyóra felekezetre való tekintet nélkül mindenkinek mutatni fogja a pontos időt. Korabeli feljegyzésekből tudni, hogy a toronyóra 1865 májusában már járt. Az óraszerkezet a két szélső kisebb harangra ütött, a középső nagy harangot egyéb alkalmakkor használták. Az óra 1890-es években meghibásodott, és ekkor Somogyi Adolf aszódi órásmester javította meg és üzemeltette haláláig (1919 február). A két kisebb harangot az első világháborúban hadi célra használták fel – ez időtől az óra nem ütött, csak az időt mutatta. Az óraszerkezet 1925-ben ismét meghibásodott. A javítási munkáról egy táblát készítettek, és a szerkezet fa ácsolatához rögzítették. Felirata napjainkban is olvasható: "E toronyórát..., Chugyik Pál lelkészsége, Bentsok János másodfelügyelő, Perényi Dezső kántorsága alatt, Hrus...János harangozó idejében – Nagy János kántor indítványára – 1925 őszén javít... A mester neve: Csurányi János, órásmechanikus". A második világháború végén (1945) a tornyot találat érte, a szerkezet számlapszintje megsérült. Az egy szinttel lejjebb lévő szerkezetben azonban csak kisebb sérülések keletkeztek. Az 1960-as évek első felében megkísérelték a toronyóra-szerkezet restaurálását, de végül csak kék színű festékkel festették be. Az óra megnyugtató és szakszerű restaurálására 2012-ben került sor. A restaurálást követően az aszódi Evangélikus Gimnázium aulájának egyik sarkában építettek egy üvegtárlót és a szerkezetet itt helyezték el. Fentiek értelmében a műemléki védelem alatt álló aszódi evangélikus templom egykori toronyóra-szerkezete műemléki kötődése, hely- és ipartörténeti értéke miatt a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális tárgyak körébe tartozik. |
|
|
|
|
|
