| MEGNEVEZÉS: |
Ihász Dániel honvédezredes kézírásos naplója az emigrációból, 1850. február 15–19., 1851. szeptember 1–december 11. |
| KOR: |
1850-1851 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, félbőr kötés, tinta |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): 24 számozatlan oldal |
| LEÍRÁS: |
Ihász Dániel 1849-ben az erdélyi hadseregben szolgált alezredesi rangban, a nyár elején meginduló orosz-osztrák támadás idején a Vöröstoronyi-szorost védte katonáival. Dandárát július 20-án Lüders csapatai megtámadták és a Havasalföldre szorították. A bukást követően Kossuth őt nevezte ki a török területen gyülekező emigráns tábor parancsnokává. Kettejük kapcsolata ez idő tájt mélyült el annyira, hogy a Sumlából a török birodalom belsejébe internált volt kormányzó elnököt Ihász Dániel önként követte kényszerlakhelyére. A napló a kis-ázsiai Kütahyába való 1850. február 15-i indulás képeivel kezdődik, részletekbe menően bemutatva a nyolcnapos utazás első néhány napját. Az emigránsok több, mint másfél évet töltöttek a számukra kijelölt lakhelyen, arről az időszakról azonban a napló hallgat, a Kütahya 1851. szeptember 1-i elhagyásakor veszi fel ismét az események fonalát. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Ihász Dániel a szabadságharcban honvéd őrnagy, Kossuth szárnysegédje, majd a Vörös Torony parancsnoka. Innen 1849. július 20-án Lüders túlerejétől Törökországba szorul. Kossuth az emigráns sereg felügyelőparancsnokává nevezi ki. Törökországban, majd angliai és amerikai útja alatt is végig Kossuth mellett marad. 1851-ben, hosszas diplomáciai tárgyalások eredményeként, Kossuthtal szemben megszüntették a kényszerintézkedéseket és lehetővé tették számára, hogy az Egyesült Államok kongresszusa meghívásának eleget téve kísérőivel Amerikába utazhasson. A Mississippi gőzős fedélzetén, mely La Spezia, Marseille érintésével Gibraltárra szállította, ott találjuk Ihász Dánielt is, sőt a Madriden is, melyre legszűkebb kíséretével azért szállt át, hogy az utat megszakítva Angliába menjen. Ihász Dániel mind az angliai, mind amerikai diadalútja során Kossuth mellett volt, így jelen naplója – mely a New Yorkba való megérkezést követően zárul – a magyar politikai emigráció ezen korszakának kiemelkedő forrása. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a Kossuth-gyűjteményében őrzi Ihász Dániel irathagyatékát (törzsszám: R125); terjedelem: 0,38 iratfolyóméter), melyhez a proveniencia elve alapján jelen irat is tartozna. Emigrációban írt naplójából eddig két részlet jelent meg nyomtatásban. Először a jelen példány alapján Hory Béla közölt részleteket a kolozsvári Jónás Lapja 1873. 3–4. számában „Egy kiszakított lap Ihász Dániel naplójából” címmel. Cikkét így vezeti be: „Kitünő hazánkfia alább következő jegyzeteit egykori titkárja, B. Gy. barátom szivességéből birom. Egy megirandó „Magyar függetlenségi harcz történetére” nézve megbecsülhetetlen adatokat tartalmaz, s így közlését szükségesnek tartám.” Majd közli a napló 1851. szeptember 1–19. részét, több helyen átírva és rövidítve. Ez a teljes, 24 oldal terjedelmű naplóból 3 és fél oldal. Másodszor a Világ 1923. február 8-i számában jelent meg Ihász naplójának 1849. szeptember 14.–november 3. része. Leírtak alapján Ihász Dániel honvédezredes kézírásos naplóját a Kossuth-emigrációról, az 1848/49-es forradalmat követő időszakról, és az emigrációnak a forradalom újraélesztéséért végzett tevékenységéről más forrásból nem megismerhető információkat tartalmaz, ezért a napló a magyar történelem és kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan dokumentuma. |
|
|
|
|
|
