| MEGNEVEZÉS: |
A váradi káptalan latin nyelvű oklevele. (Kelt: Várad, 1360. április 17.) |
| KOR: |
1360. április 17. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Várad |
| ANYAG: |
pergamen |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
magasság: 7.50 cm; szélesség: 29.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Pergamenoklevél, a közepén a pecsét befüggesztésére szolgáló pergamen csíkkal, a hátoldalon a mandorla alakú pecsét nyomával.
Tartalma: A váradi káptalan tudatja, hogy megjelent előtte Harangh-i Batur fia István vejével, az ugyanonnan való Gergellyel, s nevezett István előadta, hogy a Békés megyei Harangh-ban lévő birtokrészét az ország szokása szerint leánynegyed címén leányának, Annának és vele együtt vejének, Gergelynek és utódaiknak adományozza örök birtoklásra. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az oklevél meglehetősen hosszú, mert pontosan leírja, hogy hol található a szóban forgó birtok, annak mi a neve, és körülírja a területet. Az oklevélben szereplő Batur fia István, lánya, Anna és veje Gergely más középkori oklevelekben nem fordulnak elő, tehát a dokumentum egyedi és más forrásokból nem megismerhető információkat hordoz, kiegészítve ezzel a középkori Szabolcs vármegyére vonatkozó család-, társadalom és birtoktörténeti ismereteinket és kiegészítő adattal szolgálhat egyéb családok történetéhez, továbbá a 14. századi egyháztörténethez. (Vezetéknevek ebben az időben még nem léteztek, ezért azok helyett a rokoni szálakat tartalmazza, így fontos forrás az érintett, vagy akár más forrásból ismert személyek és családok azonosításához is.) A fentieken túl az oklevél további adalékokkal szolgálhat a hivataltörténeti, ezen belül is a hiteleshelyi kutatás számára, mivel az adott évből csupán 7 eredeti, a váradi káptalan által kiadott oklevél maradt fent. Az oklevél a nemzeti kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan részét képezi, mert máshonnan nem megismerhető egyedi információkat tartalmaz a 14. századi család-, birtoklás-, igazgatás- és egyháztörténetről. |
|
|
|
|
|
