| MEGNEVEZÉS: |
Sekrestyeszekrény, 1768 (Gyöngyöshalász, római katolikus templom) |
| KOR: |
1768 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
tölgyfa |
| TECHNIKA: |
faragott, pác |
| MÉRET: |
egyéb méret(ek): alsó része kb. 100 x 400 x 70 cm, felső része kb. 100 x 200 x 40 cm |
| LEÍRÁS: |
Az egri trinitárius rendház számára készült szekrény eredetileg egy hosszabb szekrénysor sarokrésze lehetett. Másodlagos elhelyezésében, a gyöngyöshalászi plébániatemplom sekrestyéjében - a helyiség méretéhez igazítva - erősen csonkolt állapotban van. Alsó része kétajtós, egyszerű faragott díszű, zöld márványlappal lezárt. Felső része jóval kisebb mélységű, szegmensívben levágott, négy ajtaja között pilaszteres díszű. Egy másik, alacsonyabb egyajtós rész a sekrestye másik fala mellett áll. |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A gyöngyöshalászi templom sekrestyéjében található sekrestyeszekrény 1768-ban készült, és eredetileg az egri trinitárius templom berendezéséhez tartozott, és onnan a rend II. József-féle feloszlatását követően kerülte el. 1787 óta másodlagos elhelyezésben áll az akkor felépült gyöngyöshalászi plébániatemplomban, ahol elhelyezésekor – a helyiség adottságai miatt – erősen megcsonkították. Eredetileg egy hosszabb szekrénysor része lehetett, és valószínűleg ugyanaz az asztalos faragta, aki a templomhajóban álló padokat. Dokumentált származása (provenienciája) miatt a sekrestyeszekrény – a szintén az egri trinitárius templomból átszállított padokkal (gyűjtemény-nyilvántartási azonosító: 300069) és a feltételezhetően szintén onnan származó gyóntatószékkel (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 310488) együtt – az épített örökséghez fűződő kapcsolata, helytörténeti értéke miatt a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
