| MEGNEVEZÉS: |
Kármelhegyi Boldogasszony oltárkép |
| KOR: |
18. század vége |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 100.00 cm; szélesség: 80.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A festményen a mennyekben trónoló koronás Szűz Máriát látjuk ölében a gyermek Jézussal, jobbjában jogarral és a csuklóján függő skapuláréval. A Madonna alatt baloldalt lent szerzetesi öltözetben a térdelő Stock Szent Simon remete veszi át a skapulárét Szűz Máriától. A remete lábai előtt fehér liliomon nyitott könyv fekszik, szövege - töredékes olvasatban - az "Ora pro nobis Sa(n)cta Dei..." imádság kezdő soraival átvezet a festmény alján megörökített jelenethez: a purgatórium tisztítótüzében szenvedő, égő lelkekhez, akiknek az üdvözülését kéri Stock Szent Simon. Jobboldalt a háttérben, a távolban egy kis kápolna épülete látható, melyhez két oldalról búcsújáró hívek zarándokolnak, kezükben körmeneti zászlókkal. A kápolna minden bizonnyal a gyöngyöshalászi Kármelhegyi kápolna egykori épülete. Mária felett két lebegő angyal által tartott mondatszalagon az "Ime az Szabadulásnak Jele!" szöveg olvasható, konkrét utalásként az üdvözülés zálogára, a skapuláréra. Szűz Mária koronája és jobbjában tartott jogara veretes fém applikáció. |
| JELZÉS: |
jelzés nélkül |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Gyöngyöshalász határában álló Kármelhegyi kápolnából származó, jelenleg a gyöngyöshalászi plébániatemplom hajójában látható Kármelhegyi Boldogasszony oltárkép a 18. század végéről származhat. Alkotóját a kor hazai festői között kell keressük. A festményen ábrázolt jelenet – a mennyekben trónoló, ölében a gyermek Jézust tartó Szűz Mária átadja a skapulárét a szerzetesi öltözékben térdelő Stock Szent Simonnak, a kármelita rend legendás 13. századi elöljárójának, a háttérben lenn kis kápolnához zarándokoló hívek látszanak – ritkaságnak számít, mert a barokk festészetben jellemzően Stock Szent Simon nélkül ábrázolták a skapulárés Madonnát. A festmény jelentőségét növeli, hogy a háttérben ábrázolt gyöngyöshalászi Kármelhegyi kápolna révén a település egykori búcsújáró létére utal. Hasonló, a teljes jelenetet megörökítő ábrázolás a 18. századból a történelmi Magyarország területéről a gyöngyöshalászin kívül csak néhány maradt fenn, az egyik ilyen a Rozsnyóhoz közeli barkai Kármelhegyi kápolna kegyképe. A gyöngyöshalászi Kármelhegyi Boldogasszony oltárkép tehát rendkívül ritka ábrázolási típusa, a Gyöngyöshalász egykori búcsújáróhely voltára utaló forrásértéke, valamint az épített örökséghez fűződő kapcsolata miatt a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
