| MEGNEVEZÉS: |
Kossuth Lajos tintával írt, autográf, aláírt levele Hory Béla számára, „Tisztelt Uram!” megszólítással. (Kelt: Collegno, 1880. december 14.) |
| KOR: |
1880. december 14. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Collegno |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
terjedelem: 1.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Tartalma: A címzett korábbi kéréset, hogy fiának keresztapja legyen, elutasítja azzal az indokkal, hogy sokszor vállalta már el a keresztapai tisztet, de mivel ez túl sok kellemetlenséggel járt, egy idő óta nem vállal keresztapaságot. „Éveken keresztül teljes készséggel teljesitettem mind azok kivansagat kik keresztapaságra szólitottak fel. A következés az lett hogy annyi leirhatatlan baj, boszúság, kellemetlenség, zaklatás hárult reám… hogy soha többé senki kérésére semmi körűlmények közt keresztapaságot elnem fogadok…”
Hozzá tartozik: Kossuth Lajos által „Hory Béla urnak” Kolozsvárra címzett boríték. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Kossuth Lajos Hory Béla (Gyerőmonostor, 1845 – Kolozsvár, 1909) író, árvaszéki elnöknek írt, Collegnoban, 1880. december 14-én kelt levele Kossuth emigrációs életének egy mozzanatát mutatja be. Az 1880. december 1-én kelt, Hory Béla által írt keresztapaságra kérő levél megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (R 90-I. 6106/a-b.). Hory Béla a levél mellett megküldte kétéves gyermekének és feleségének, a gyermek édesanyjának fényképét is. A gyermek keresztnevét sem a felkérő, sem Kossuth nem írta meg. (Mivel a gyermek kétéves volt, ezért tévesen tulajdonította a dokumentumot 2013 márciusában Budapesten árverésre bocsátó antikvárium az 1883-ban született Hory Andrásra vonatkozónak a kérést.) A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Kossuth-gyűjteményében tizenhat olyan levél van, mely Kossuth keresztapaságával kapcsolatos. Öt esetben nem derül ki, hogy Kossuth vállalta-e a felkérést. Horváth Gyula 1867. október 9-én kérte fel keresztapaként (MNL OL R 90-I-4915.), majd 1867. november 9-én kelt levelében (MNL OL R 90-I-4915) tudatja, hogy bár nem akarták első helyen keresztapaként feltüntetni Kossuthot, de a mellékletben küldött keresztlevél tanúsága szerint ezt sikerült elérni. Ez a tény rávilágít arra, hogy még a kiegyezés után is politikai tettnek számított Kossuth Lajos nevének bármilyen hivatalos iratban való feltüntetése, és ez része volt a kialakulóban lévő Kossuth-kultusznak. Kossuth 1868. december 12-én Loberer Sándornak küldött levelében (MNL OL R 90-I-5147.) közölte, hogy vállalja a kérelmező fiának keresztapaságát, csak azt köti ki, hogy a sajtóban ne közöljék a hírt, mert az hasonló megkeresések tömegét és gondjai megszaporodását vonná maga után. Fontos megemlíteni az özvegy Lázár Vilmosné, az aradi vértanúk egyikének özvegye számára 1869. november 9-én írt levelét (MNL OL R 90-I-5206.), melyben vállalja unokájának keresztapaságát. 1879. január 19-én kelt gróf Nyáry Gyula levele (MNL OL R 90-I-5878.), melyben közli, hogy meghajlik az indokok előtt, melyek miatt Kossuth nem vállalja a felkérést a keresztapaságra – tehát ez a levél csak közvetetten bizonyítja, hogy ebben az időben Kossuth már nem vállalta a hasonló felkéréseket. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Kossuth-gyűjteményében Kossuth által írt, keresztapaságot visszautasító levél nem található, és más közgyűjteményben találhatóról sincs tudomás. Tekintettel arra, hogy a dokumentum általánosságban említi a hasonló kérések következetes visszautasítását, az mindenképpen olyan mozzanat, mely a Kossuth-kultusz kutatásának lényeges, más forrásból eddig nem ismert eleme. Kossuth Lajos 1880. december 14-én írt, autográf, aláírt levele Hory Béla számára, amely más forrásból nem megismerhető bizonyítékokat tartalmaz, különösen Kossuth Lajos életművének kutatására tekintettel, a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári forrása. |
|
|
|
|
|
