| MEGNEVEZÉS: |
Mária Terézia Habsburg főhercegnő portréja, 1736-1738 |
| KOR: |
1736-1738 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 92.50 cm; szélesség: 73.50 cm |
| LEÍRÁS: |
Félalaknál valamivel nagyobb kivágatú, festet oválban készült kompozíció. A portré szemközt mutatja az ifjú főhercegnőt, ezüstszállal hímzett világoskék bársony ruhában. Csipkével szegélyezett ruhakivágatát, valamint bal ruhaujjának hasítékát gyöngyökből és féldrágakövekből alkotott brossok díszítik, fején gyöngyös arany-diadém. Testét bal vállon rögzített aranybrokát hermelines palást öleli körül, beborítva jobb vállát és bal karjának alsó részét. Balra vörös bársonypárnán a lotharingiai hercegség koronája. A háttér nagy részét vörös bársonydrapéria tölti ki, balra föggőnyzsinórral és bojttal. Jobbra kannelúrázott oszloptörzs.
A hátoldalon balra fent az Ernst Múzeum XLI. aukciója (1929) műtárgyfelvételi számának töredéke: 45(.). Balra lent szögletes régi vignettán sablonnal nyomott (talán gyűjteményi leltári) szám: 39. Jobbra fent piros szélű vignettán a Magyar Nemzeti Galéria bírálati száma 1968-ból: 1514/968, fölötte intézményi pecsét töredéke az MNG akkori címével: (Kossuth) tér 1(2). Ugyancsak a hátoldalon a BÁV 57. művészeti aukciójának (2010) katalógustételének száma: 295. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Martin van Meytens holland művészcsaládból származott, első képzését azonos nevű, ugyancsak portréfestő apjánál kapta. Meytens népes udvari műhelyt tartott fenn, amely a részfeladatok iparszerű felosztásával végezte a jelentős mennyiségű hivatalos megbízást: műhelyében több, később hírnevet szerzett festő (Sigrist, Canton, Greipel, Pohl, Schinnagl) kezdte pályáját, akik a portrék, valamint ünnepi esemény-ábrázolások részleteit egy-egy festészeti terület specialistájaként kivitelezték. Meytens képeinek jellegzetessé fejlesztett erőteljesen részletező stílusa elsősorban a kezdeti zománc - és miniatűrfestő gyakorlaton alapult. Ez az aprólékos kifinomult festő-technika és dekoratív tárgyi világ a 18. század második felében meghatározóan érvényesült a régió (főként másodrangú) potréfestőinek tevékenységében. A portrét az alakot tekintve a védési eljárásban kirendelt szakértő (dr. Buzási Enikő) egyértelműen Meytens saját kezű munkájának tartja, az ábrázolás szempontjából kevésbé fontos háttérelemek (függöny, oszlop, párnára helyezett korona) esetében valószínűsíthető egyedül segéd közreműködése. Ez a fajta "munkamegosztás", a szakértő szerint, éppen, hogy jellemző a festő tevékenységére és más hitelesen saját kezű művek esetében is gyakori. Az alak kidolgozottságára, az arc, a fej rajzos, gondosan részletező megoldására, valamint -- némileg eltérően -- a ruha anyagának, a palást brokátjának és szőrmebélésének festőileg markánsabb, de puhán érzékeny kivitelezésére Meytens egykorú műveiben meggyőző analógiákat találunk, ld. pl. I. Frigyes svéd király, valamint felesége, Ulrika Eleonora 1730-1731-ből való portréit, mindkettőt a gripsholmi gyűjteményben. Az összevetés alkalmassága miatt különösen érdemes Elisabeth Christine császárné ugyancsak Griosholmban őrzött, 1730-as évekre datált, háromnegyedalakos (szintén saját kezű másolatnak tekintett) portréjára hivatkozni, ahol az arc cizelláltabb megfestése, a sima tónusgazdag átmenetek alkalmazása, s velük ellentétben a textilek és szőrmék oldottabb, könnyedebb, néhol kissé szálkás megformálása ugyanazt a különbséget mutatja, mint a Mária Terézia-portrén. A műhelymunkák esetében ez a festésmódbeli eltérés nem tapasztalható, a formák és részletek festői kivitelezése egységes. Említettek mellett a kép kiemelkedő kvalitása is indokolttá teszi, hogy a művet Meytens ( a festő akkori gyakorlata szerint) saját kezű alkotásának fogadjuk el. Fentiek értelmében Meytens Mária Terézia Habsburg főhercegnő című festménye művészi színvonala és egyedi képi ábrázolása miatt a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan eleme. Ezt bizonyította az a tény is, hogy a bécsi Belvedere 2014-2015-ös Meytens kiállítására is beválogatták, sőt a kiállítás szórólapjára is felkerült a festmény fényképe. |
|
|
|
|
|
