| MEGNEVEZÉS: |
I. Ferenc József magyar király által kiadott nemesség- és címeradomány Hérics Tóth János soproni törvényszéki elnök számára a „jááki” előnév használatának engedélyezésével. (Kelt: Bécs, 1880. július 25.) |
| KOR: |
1880. július 25. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
réz, pergamenpapír, fa |
| TECHNIKA: |
kézírás, egészbőr kötés, festett, tinta |
| MÉRET: |
magasság: 37.50 cm; szélesség: 28.50 cm; terjedelem: 8.00 oldal;
egyéb méret(ek): Doboz mérete: 49x30,5x6 cm |
| LEÍRÁS: |
I. Ferenc József magyar király, báró Orczy Béla király személye körüli miniszter, Glozer József polgármester, Ihász József főjegyző, Gózony László főjegyző és Wolf János, a király személye körüli minisztérium aligazgatója autográf aláírásával. Címerfestménnyel és címerleírással. Kihirdették 1880. szeptember 15-én Sopron város közgyűlésén, valamint 1881. május 3-án Zala megye törvényhatósági bizottságának közgyűlésén. Dombornyomott, vörös egészbőr kötésben, réztokos függőpecséttel, forgócsatos, kopott, bőrborítású dobozban, mely August Klein bécsi könyvkötészetében készült. A családra ruházott címer a következő: kék pajzsban, zöld pázsiton álló három természetes színű (fehér) galamb elé magvakat szór a pajzs bal szélén gomolygó felhőből kinyúló vörös ruhás bal kar. |
| JELZÉS: |
a bőrborítású doboz belső permén fent: "AUGUST KLEIN WIEN.NUR GRABEN 20" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Hérics Tóth János részére, 1880-ban kiadott címereslevél egy 2013. szeptemberében megrendezett budapesti papírrégiség árverésen került a Műtárgyfelügyelet látókörébe. A védési javaslat a szakértői véleményt is jegyző Magyar Nemzeti Levéltártól származik. Az oklevél tulajdonképpeni érdekességét a benne foglalt királyi adomány, a nemeségátruházás igen ritka volta adja. A magyar nyelvű szöveg szerint Ferenc József király 1880. március 17-én kelt döntésével jaáki Tóth Lajos kanizsai ügyvéd folyamodására annak magyar nemességét, előnevét és címerét vejére és örökbefogadott fiára, Hérics János jogászra és soproni törvényszéki elnökre ruházza át, s ennél fogva az így már jaáki Hérics Tóth Jánosnak nevezhető adományost feleségétől, Tóth Máriától született Lajos Antal Rudolf, Jenő József István és Jolánta Gabriella Jozefa nevű gyermekeivel együtt magyar nemességre emeli. A döntés indokolásában szerepel, hogy Tóth Lajos 37 éven át városi főjegyzőként, különböző vállalatok ügyvédjeként, a nagykanizsai takarékpénztár elnökeként és megyei bizottmányi tagként, Hérics János pedig tizenkét évig bíróként, majd nyolc évig törvényszéki elnökként működött. A címert a 15. század eleje óta hagyományos magyar szokással ellentétben nem az oklevél elején, hanem a közepén, az ötödik oldalon – egyedi alkotásként, művészi igényességgel – festették meg. Ennek az a magyarázata, 1867 nyarától egészen az 1910-es évekig a magyarországi címereslevelekben átmenetileg újra a birodalmi formát használták, azaz középen festették meg a címereket. A kiadott oklevelet a király saját, az utolsó oldalon a szöveg alatt baloldalt látható aláírásával hitelesítette, jobboldalt az akkori király személye körüli minisztérium kiadóhivatalának vezetője a 6351/1880 iktatószámon annak rendje és módja szerint beiktatta a Királyi Könyvekbe. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára anyagában a nyilvántartások alapján nem található nyoma a családnak. Nagy Iván (Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. kötet, Pest 1857-1868) nem ismeri a családot, Kempelen Béla (Magyar nemes családok. V. kötet, Budapest, 1913, 37. p.) viszont igen, de csak ezt az adományt említi meg. A szakirodalomból kiderül, hogy Hérics-Tóth János (1844 – 1908), 1868-tól gyakorolta bírói hivatását és 1906-tól mint kúriai tanácselnök szolgált. Hérics-Tóth Jenő (1872 – 1949), az adományos egyik fia szintén feltűnik a szakirodalomban. Vései Véssey Vilmát vette el, akitől hét gyermeke született: Vilma, aki gróf Batthyány Józsefhez ment feleségül, Jenő, Elemér, Artúr, Margit, Erzsébet és Melanie. 1918-tól az Állami Erjedéstani Intézet és Mezőgazdasági Ipari Kísérleti Intézet vezetője volt, később magántanárként tevékenykedett a közgazdaságtudományi és műegyetemen is, a hazai élelmiszeripar elméleti és gyakorlati kérdéseinek ismert szakértőjének számított. Fentiek alapján I. Ferenc József Habsburg császár és magyar király név-, nemesség- és címerátruházó, Bécsben 1880. július 15-én kelt oklevele Hérics Tóth János részére, a magyar társadalom-, család-, művelődés-, és művészettörténeti forrásértékére tekintettel a nemzeti kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári dokumentuma. |
|
|
|
|
|
