| MEGNEVEZÉS: |
Remete Szent Antal (Siklósi Szentháromság Plébániatemplom mellékoltár oromképe) |
| KOR: |
1760 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 134.50 cm; szélesség: 122.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan is megtekinthető: Szentháromság Plébániatemplom, 7800 Siklós, Vajda János tér 4.
Középen Remete Szent Antal alakja látható egy sziklakoszorú szerű képződmény alatt melyet zöld leveles inda fut be. Sötét csuklyás ruhában ülve, hosszú göndör ősz szakállal ábrázolják. Jobb kezében T végződésű botot tart. Lába mellett egy attributumaként ismert disznó látható, a sivatagban ugyanis az ördög disznó alakjában kísértette a szentet a történetek szerint. A háttérben hegyes, sziklás táj látható kék éggel. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A festmény 2020 novemberében kiviteli engedélyezés során került a Műtárgyfelügyelet látókörébe, a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett Schervitz Mátyás (Buda, 1701 – Buda, 1771) életműkiállításra való kölcsönzésekor. A festmény a siklósi volt ferences Szentháromság Plébániatemplom barokk berendezéséhez tartozó Porciunkula-búcsú oltárának oromzati képe. A kép alkotója egy ismeretlen laikus művész lehetett, akinek 1760 körül készült műve a siklósi templomban az ismert eszéki festő, Paulus Antonius Senser (Szenzer) (Eszék, 1716 – Pécs, 1758) oltárképei mellett kapott helyet. (Ezek a Senser festmények már 2019 óta egyedi védettség alatt állnak.) A Remete Szent Antal kép közelmúltban történt megtisztítása és feltárása során előkerültek az eredeti kompozíció egyes elemei. A restaurátor eltávolította a ráfestéseket és helyreállította az eredeti állapotot. A kép témáját és történetiségét tekintve nem kiemelkedő, de az eredeti barokk templomberendezés része, egy ma is álló műemléki épület ingó tartozéka, így – elsősorban műemléki, továbbá hely- és egyháztörténeti értéke miatt – nemzeti kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan képzőművészeti alkotásnak tekintendő. |
|
|
|
|
|
