Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 310358
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
DOKUMENTÁCIÓ; ÍROTT / NYOMTATOTT (KÉZ- ÉS GÉPIRAT); EGYÉB DOKUMENTÁCIÓ
irodalmi és egyéb kézirat
Jogi helyzet:
VÉDETT
Alkotó(k):
író: Jókai Mór (Komárom, 1825 – Budapest, 1904);író: Feszty Masa (Mária) (Budapest, 1895 – Domaháza, 1979)
MEGNEVEZÉS: Jókai Mór három kézirata Feszty Masa autográf ajándékozó soraival
KOR: KELETKEZÉS HELYE:
ANYAG: papír
TECHNIKA: tinta, kézírás, vászonkötés, aranyozott
MÉRET: magasság: 21.00 cm; szélesség: 17.00 cm; terjedelem: 4.00 oldal; egyéb méret(ek): A tárolókötet gerincmagassága: 25 cm
LEÍRÁS: A kéziratok számára készült, gerincénél kissé sérült, aranyozott vászonkötésű, „Jókai Mór kézírása” című kötetben. A kötet első lapján Feszty Masa, Jókai Mór dédunokájának autográf ajándékozó sorai: "Szentiványinak, - amiért olyan gyönyörűen ujjáteremtette pusztulásra kárhoztatott képem. Köszönettel hálával és igaz barátsággal Feszty Masa”. A kéziratok elhelyezésére kialakított papírtokokban egy-egy kéziratos lap az „Enyém, Tied, Övé”, az „Akik kétszer halnak meg” és „A három márványfej” című művekből. A három darab 21x17 cm méretű lapból kettő egy-egy oldalán, a harmadik („Akik kétszer halnak meg”) mindkét oldalán teleírva. Jókai javításaival, kihúzásaival, betoldásaival. A második tokra tévesen a „Lélekidomár” címet aranyozták. Feszty Masa ajándékozó sorainak címzettje feltehetően Szentiványi Lajos (Déva, 1909 – Budapest, 1973) festő.
JELZÉS:
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: Jókai a dokumentumokban szereplő három regényének töredékei ezidáig lappangtak. Az "Akik kétszer halnak meg" kéziratának egy része az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében (Quart. Hung. 4026. jelzetén) található. A növendéknapló szerint 1956-ban vásárolta a Könyvtár. Az itt tárgyalt, 2013 novemberében budapesti aukcióra bocsátott kézirat kapcsolódik e kézirat-együtteshez, minden kétséget kizáróan annak egy további hiányzó oldala. A mű 1966-os kritikai kiadása nem tud róla. "A három márványfej kéziratának kétharmad része az Országos Széchényi Könyvtárban található (Quart. Hung. 2019 és Quart Hung 4031 jelzetek) alatt. Az előbbi az író hagyatékából, az utóbbi egykori kiadójának, Révay Mórnak az örökösétől került vétellel a Könyvtár birtokába. A most aukcióra bocsátott kéziratlap a regény egy hiányzó oldala. A mű 1966-os kritikai kiadása nem tud róla. A Jókai hagyaték sajnálatos módon nem összefüggő egészként maradt fent, hanem egy része az író özvegyénél, másrészt fogadott lányának és unokájának családjánál, Feszty Árpádéknál maradt. Az özvegy számos kéziratot a Nemzeti Múzeumnak adott át, melyek jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában találhatók, néhány pedig vélhetően az angliai tartózkodása alatt veszett el, esetleg lappang. Kisebb része Jókai publikációs fórumainak, lapjainak birtokában maradt – noha az író rendre visszakérte kéziratait –, s így, főként az egykori szedők leszármazottai révén, bukkan fel aukciós fórumokon. E kéziratlapok Feszty Árpádné lányától, Jókai dédunokájától kerültek ki a család tulajdonából. Feszty Masa ugyanis gyakorta hálált meg szívességeket dédapjának kézirataival, ez is hozzájárult a hagyaték nagy szóródásához. Kézírásának címzettje feltehetően Szentiványi Lajos festő. Jókai dédunokája az Iparművészeti Főiskolán maga is festészetet tanult, vélhetően egykori képei restaurálást köszöni meg Szentiványinak ajándékával. Jókai e három művének kézirattöredékei mindezidáig lappangtak, nyomtatásban nem jelentek meg, az irodalomtörténeti kutatás, beleértve a Jókai kritikai kiadást, sem ismerte azokat, így a szerző szándéka szerinti kiadás sem valósulhatott meg teljes mértékben, hisz azt csak kikövetkeztetni lehetett a hiányzó autográfok okán. Tehát nem csupán létezése és regisztrálása miatt hangsúlyozottan fontosak ezen autográfok hozzáférhetőségének biztosítása, hanem a Jókai filológiai kutatások miatt is. (A számos újonnan előkerülő autográf miatt a művek újrakiadása is aktuálissá válik.) Éppen ezért e kéziratlapoknak a kiadási munkálatok számára történő hozzáférhetővé tétele feltétlenül indokolt. Eredetiségük minden kétséget kizáró. Fentiek alapján a három Jókai kézirat, amelyek az író három művének eddig lappangó, nyomtatásban meg nem jelent kézirattöredékei, Feszty Masa ajándékozó soraival, a magyar irodalomtörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan forrásai.